karteziánus jelentése

  • filozófia Descartes filozófiai elveinek követője
  • tudományos latin Cartesianus ‘ua.’ ← René Descartes francia filozófus latinos Cartesius nevéből

További hasznos idegen szavak

mándli

  • öltözködés posztódolmány, régi falusi férfiviselet
  • német nyelvjárás mantl, mandlnémet Mantel ‘köpönyeg’ ← késő latin kicsinyítő képzős mantellum ‘rövid köpeny’ ← mantum ‘kendő, lepedő, köpeny’

invalidál

  • + jogtudomány érvénytelenít
  • elerőtlenít
  • német invalidieren ‘ua.’, lásd még: invalid
A kartezianus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

perszonális

  • melléknév személyes, személyi
  • főnév + történelem személynök, a király személyét képviselő méltóság a magyar rendi országgyűléseken
  • késő latin personalis ‘személyes’, lásd még: perszóna

decentralizáció

  • politika széthelyezés, a helyi szervek önállóságának növelése, a központi irányítás visszafogása
  • német Dezentralisation ‘ua.’, lásd még: decentralizál

proskripció

  • történelem politikai ellenfelek törvényen kívül helyezése vagyonelkobzással, száműzetéssel, gyakran fizikai megsemmisítéssel az ókori Rómában
  • latin proscriptio ‘ua.’, lásd még: proskribál

imprudens

  • meggondolatlan, óvatlan, hebehurgya
  • latin, ‘ua.’: in- ‘nem’ | prudens, prudentis ‘okos, körültekintő’ ← providens ‘előrelátó’
  • lásd még: providencia, prudencia

mazdaizmus

  • vallás óperzsa dualisztikus vallás (Kr. e. 9–8. század), amely pár száz évvel később kiegészült Zoroaszter próféta tanaival
  • az óperzsa Ahura Mazda (‘Bölcs Úr’) istenség nevéből | lásd még: -izmus

áperte

  • bizalmas nyíltan, kereken, kertelés nélkül
  • latin hat aperte ‘ua.’ ← apertus ‘nyílt’ ← aperire, apertum ‘nyit’

hoplita

  • történelem nehéz fegyverzetű gyalogos az ókori görög seregben
  • latin hoplitagörög hoplitész ‘ua.’, tkp. ‘pajzshordó’, lásd még: hoplon

palimpszeszt(us)

  • olyan pergamen vagy papirusz, amelyről az eredeti írást még az ókorban kivakarták, hogy új szöveget írhassanak rá
  • német Palimpsestlatin palimpsestusgörög palimpszésztosz ‘újra vakart’: palin ‘ismét, vissza’ | pszésztosz ‘vakart’ ← pszaó ‘dörzsöl’

ingesztió

  • biológia táplálékfelvétel
  • tudományos latin ingestio ‘ua.’ ← latin ingerere ‘ráhord, belevisz’, lásd még: ingerencia

lubricitás

  • fizika folyadékok síkosságára, ill. tapadására jellemző mennyiségi érték
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← lubricus ‘síkos, csúszós’

arszisz

  • irodalom, zene a régebbi használatban az ütem hangsúlyos eleme (szótag, hang), újabban ennek fordítottja
  • görög, ‘nyomatéktalan szótag’, tkp. ‘felemelés’ (ti. a kézé tánc közben, hogy a következő, nyomatékos szótaghoz lefelé üssön) ← airó ‘emel’

spermatúria

  • orvosi ondóvizelés
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: sperma | görög uron ‘vizelet’