affabilitás jelentése

  • nyájasság, szívélyesség, előzékenység
  • latin affabilitas ‘ua.’, lásd még: affábilis

További hasznos idegen szavak

algodonit

  • ásványtan ezüstfehér kristályú réz-arzenit
  • a chilei Algodon városról | -it (ásványra utaló toldalék)

affrikálódás

  • nyelvtan réshang átalakulása dörzshanggá, azaz zár-réshanggá, pl. sz←c
  • lásd még: affrikáta
A affabilitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kohanita

  • vallás zsidó papi nemzetség, Áron leszármazottaiból állt, akiknek a Szentélyben való templomi szolgálat volt a feladatuk
  • héber kohén ‘áldozópap’ | -ita (vki követőjére, vkihez tartozóra utaló toldalék)

szcenikus

  • színház melléknév színpadi, színi
  • jelenetekre osztott
  • főnév a szcenika szakembere
  • német szenisch ‘színpadi’, lásd még: szcéna

citatológia

  • gúnyos idézettár, önálló gondolatok nélküli, csak a tekintélyektől vett idézetekből épülő "tudományos" munka
  • lásd még: citátum, -lógia

represszáliák

  • diplomácia jogsértő állammal szemben alkalmazott büntető vagy kényszerítő intézkedések
  • német Repressalien ‘ua.’ ← középkori latin többes szám semlegesnemű repre(n)-salia ‘rendreutasítás, megfeddés’ ← reprendere, reprensum ‘visszavesz, megbüntet’: re- ‘vissza’ | prendere ‘fog, vesz’

drákói

  • jogtudomány szigorú, könyörtelenül erélyes (törvény, intézkedés)
  • latin Draco, görög Drakón (tkp. ‘sárkány’) athéni államférfi a Kr. e. 7. században, roppant szigorú törvényeket vezetett be

paleovulkanikus

  • geológia a földtörténeti harmadkor előtti vulkánosságból eredő (kőzet)
  • lásd még: paleo-, vulkanikus

epika

  • irodalom elbeszélő költészet, elbeszélő irodalom
  • latin epica (poesis)görög epika (poieszisz) ‘eposzi (költészet)’, lásd még: epikus

humanizmus

  • tudomány a reneszánsz kor szellemi irányzata, amely a vallásos értékektől az ember és az ókori műveltség felé fordult
  • emberiesség, emberközéppontúság
  • latin humanismus ‘ua.’, lásd még: humánus, -izmus

immunocita

  • orvosi az immunválasz közvetítésében szerepet játszó sejt
  • tudományos latin immunocyta ‘ua.’: lásd még: immúnis | görög kütosz ‘üreg, cella, sejt’

edesztin

  • biológia gabonafélékben előforduló globulin
  • tudományos latin edestin ‘ua.’: görög edeszta ‘ennivaló’ ← edó ‘eszik’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

lezginka

  • kaukázusi népek gyors, hatnyolcados ütemű páros harci tánca
  • orosz. ‘ua.’ ← lezg, kelet-kaukázusi nép, amelynek köréből e tánc elterjedt

androgínia

  • biológia kétneműség, hímnősség
  • tudományos latin androgynia ‘ua.’: lásd még: andro- | görög güné ‘nő’

gersli

  • növénytan árpagyöngy, árpakása
  • ausztriai német kicsinyítő képzős Gerstel ‘ua.’ ← német Gerste ‘árpa’

mizogin

  • nőgyűlölő
  • német Misogyn ‘ua.’, lásd még: mizogínia

pas de troix

kiejtése: padötroá
  • színház három szólista táncjelenete a romantikus balettben
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘háromnak a lépései’: pas ‘lépés(ek)’ ← latin passus ‘ua.’, lásd még: passzus | troislatin tres ‘három’