miniszter jelentése

  • politika az államigazgatás egy adott szakágát ellátó kormánytag
  • német Minister francia ministre ‘ua.’ ← latin minister, eredetileg minuster ‘szolga’: minor, minus ‘kisebb’ | (az ellentétes értelmű magister mintájára)
  • lásd még: mínusz

További hasznos idegen szavak

apoditérium

  • építészet az ókori görög tornacsarnokok és római közfürdők vetkőző helyisége
  • latin apodyteriumgörög apodütérion ‘ua.’ ← apodüomai ‘levetkőzik’: apo- ‘el’ | düó ‘felölt’ | -térion (vmely tevékenység színhelyére utaló görög toldalék)
A miniszter és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kultivátor

  • mezőgazdaság talajművelő gép, talajlazító
  • német Kultivator ‘ua.’, lásd még: kultivál

hipparion

  • állattan a miocén és pliocén korban élt, zebra nagyságú lóféle
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← görög hipposz ‘ló’

organológia

  • biológia az élőnyek szervezetének és szerveinek felépítésével foglalkozó tudományág
  • zene általános hangszerismeret
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: organo-, -lógia

diktiogenezis

  • geológia a földkéreg mozgása, amely az egységes táblákon hegyek és síkságok hálózatát hozza létre
  • tudományos latin dictyogenesis ‘ua.’, tkp. ‘hálóképződés’: görög diktüon ‘halászháló’ | lásd még: genezis

ballett

szerpent

  • zene bőrrel bevont fából készült régi fúvós hangszer
  • angol serpent ‘ua.’ ← latin serpens, serpentis ‘kígyó’ (a hangszer csövének alakjáról) tkp. ‘kúszó’ ← serpere ‘kúszik’

raptus

  • orvosi indulatroham, dühkitörés
  • eszelősség, hóbort
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← rapere, raptum ‘elragad’
  • lásd még: rapid

impluvium

  • építészet esővízgyűjtő kis medence az ókori római ház átriumában
  • latin, ‘ua.’: in- ‘bele’ | pluvia ‘eső’ ← pluere ‘(eső) esik’

atomizál

  • felbont, elemeire bont
  • szociológia széttagol, (egyéneket) elszigetel
  • (közösséget) szétszór, szétzilál
  • német atomisierenfrancia atomiser ‘ua.’, lásd még: atom

laicizmus

  • vallás világiasság, világi jelleg
  • politika a közélet megszabadítása a vallásos kötöttségektől, ennek követelése
  • német Laizismus ‘ua.’, lásd még: laikus