középpont szinonimái

főnév
  • központ, centrum, székhely, mag
  • gyújtópont (szaknyelvi), fókusz (szaknyelvi)
  • sejtmag (szaknyelvi)
  • lényeg, magva (valaminek)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dulakodik

ige
  • tülekszik (régies), birkózik, verekedik, hadakozik, küzd, hajba kap, ölre megy, ökölre megy, birokra kel, tusakodik, viaskodik, győzködik (tájnyelvi), külekedik (tájnyelvi), hatajkodik (tájnyelvi)

életerős

melléknév
  • energikus, életteli, életrevaló, teherbíró, erőteljes, tetterős, élénk, aktív, tevékeny, dinamikus, tüzes, virgonc, erőtől duzzadó, egészséges, pirospozsgás, robusztus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a középpont szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kovász

főnév
  • élesztő
  • csiriz
  • hajtóerő

kifeszít

ige
  • kihúz, megfeszít, peckel, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, kinyújt, kinyújtóztat
  • kidomborít, kidülleszt

kézenfekvő

melléknév
  • nyilvánvaló, természetes, egyértelmű, magától értetődő, szemmel látható, kézzelfogható, napnál világosabb, kétségtelen, evidens

jós

főnév
  • jövendőmondó, jövendölő, látnok, jövőbe látó, távolbalátó (régies), igazlátó (régies), próféta, vátesz (választékos), végzethirdető (régies)
  • álomfejtő, gondolatolvasó
  • kártyavető
  • madárjós, augur (választékos)
  • haruspex (idegen), tenyérjós

kötél

főnév
  • zsinór, zsineg, spárga
  • akasztás
  • drótkötél, sodrony
  • (régies): pányva, vetőhurok
  • (régies): kötelék

lebonyolít

ige
  • elvégez, véghezvisz, elintéz, megejt
  • megrendez
  • lefolytat, levezet

tok

főnév
  • doboz, kapszula, skatulya, szelence (régies)
  • tartó, mappa, dosszié
  • burok, huzat, boríték (régies), tasak
  • hüvely, töltényhüvely

húzódás

főnév
  • vonódás
  • vonulás, nyomulás
  • ínrándulás, sérülés
  • vonzódás
  • húzódozás, idegenkedés

horpasz II.

főnév
  • véknya, oldal, gyomor, has, dagadó

félig

határozószó
  • feléig, felerészben
  • valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
  • majdnem, szinte
  • fél lábbal

illat

főnév
  • szag, aroma, buké (szaknyelvi), kigőzölgés, kipárolgás(tájnyelvi)
  • (bizalmas): illatszer, parfüm

legurul

ige
  • legördül, legörög, lehengeredik
  • lepottyan, lebukfencezik, leesik, legömbörödik (tájnyelvi), lehandarikázik (tájnyelvi), lehenderedik (tájnyelvi), lehömpölyög (tájnyelvi), lelongárol (tájnyelvi)

lötty

főnév
  • mosogatólé, mosogatóvíz, kotyvalék, lélötty (tájnyelvi), létyó (tájnyelvi), littylötty (tájnyelvi)
  • (pejoratív): leves

asszociál

ige
  • társít, kapcsol, kapcsolatba hoz, összefüggésbe hoz, összehoz (bizalmas), összekapcsol, hozzákapcsol, hozzáköt

nagyujj

főnév
  • hüvelyk, hüvelykujj, öregujj (tájnyelvi)

megszerkeszt

ige
  • megtervez, megkonstruál, összeállít, elrendez, redigál (idegen)

közérzet

főnév
  • egészség, hogylét, egészségi állapot
  • lelkiállapot

kortyol

ige
  • iszogat, hörpint, szürcsöl

lagzi

főnév
  • lakodalom, menyegző, nászlakoma, esküvői lakoma, lakadáré (tájnyelvi)

megrebben

ige
  • megrezzen, megmoccan, megborzong, megrezdül, megrázkódik
  • megijed

krepp

főnév
  • redőszövet

kiirt

ige
  • kigyomlál, kiszakít, kitép, kivág, kimetsz, kiöl, kiveszt, letarol, kipusztít, megszüntet, eltöröl, felszámol, exterminál (idegen)
  • eltávolít
  • leöldös, lemészárol, megsemmisít
  • elfojt, kitöröl

lárva

főnév
  • álca, pajor, báb, álkép (régies)
  • álarc, maszk
  • báb
  • hernyó, kukac, pondró, nyű

megszaporodik

ige
  • megsokasodik, megnövekedik, megnövekszik, megnő, meggyarapodik, megfiadzik, felgyűlik, meggyűlik, felhalmozódik, megsokasul (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): megszül