kifeszít szinonimái

ige
  • kihúz, megfeszít, peckel, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, kinyújt, kinyújtóztat
  • kidomborít, kidülleszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sakkfigura

főnév
  • sakkbábu, bábu, figura
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kifeszít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

későbbi

melléknév
  • utóbbi, további, következő, azutáni, eljövendő, jövőbeli, adandó

ízléstelen

melléknév
  • giccses, ízlésromboló, csúnya, cifra, tarka, rikító, csiricsáré (pejoratív), vásári (pejoratív), finc-fanc (tájnyelvi)
  • idétlen, ostoba, torz, durva, illetlen, sikamlós, visszataszító, gusztustalan, obszcén

ipariskola

főnév
  • tanonciskola (régies), iparitanuló-iskola, szakiskola

hirdetés

főnév
  • közzététel, közlés, népszerűsítés, hírverés, propagálás, reklámozás, kidobolás (tájnyelvi), kikürtölés, propaganda
  • felhívás, közlemény, hirdetmény, reklám, reklámcédula, falragasz, plakát, szórólap, prospektus

kiborít

ige
  • kiönt, kibuktat, kibillent, felbillent, felborít, kidönt, kidűt (tájnyelvi), kiont (tájnyelvi)
  • (bizalmas): feldühít, felidegesít
  • felbosszant
  • (bizalmas): összeroppant

kiutalás

főnév
  • juttatás, elosztás

szódabikarbóna

főnév
  • bikarbóna, pezsgő (tájnyelvi), nátrium-hidrokarbonát (szaknyelvi)

hadizsákmány

főnév
  • préda (régies), harács (régies), trófeum (idegen), martalék, konc, szajré (szleng)

gyomroz

ige
  • gyúr, gyömöszöl, dögönyöz, gyűr, nyomkod, gyömröz (tájnyelvi)
  • (szleng): zaklat

elszigetelt

melléknév
  • magános, magányos, egyedülálló, zárkózott, hallgatag, különálló, visszavonult, izolált, el van vágva (valamitől)
  • szórványos, egyes, elválasztott, elkülönített

halvány, halovány

melléknév
  • világos, sápadt, vértelen, színehagyott, holtsápadt, vérszegény, fakó, fénytelen, sápkóros (tájnyelvi), lányszínű (tájnyelvi), múlomszínű (tájnyelvi), hóka (tájnyelvi), hókadt (tájnyelvi), holdult (tájnyelvi), vérevett (tájnyelvi)
  • színtelen, tompa
  • homályos, elmosódott, sejtelmes, derengő, pislákoló, ködös, borult, borús, fátyolos, álomszerű, alig kivehető
  • gyenge, erőtlen, lankadt, fáradt, elhaló
  • bágyadt, lagymatag, petyhüdt, kókadt, gyér

kóborol

ige
  • járkál, jár-kel, jön-megy, csatangol, csavarog, kószál, kódorog, kóborog, tévelyeg, bolyong, tekereg, ténfereg, kujtorog, mászkál, cselleng, lődörög, kóricál, lóg (valahol) (bizalmas), őgyeleg, ődöng, lézeng, barangol, vándorol, csalinkázik, flangíroz (régies), bumlizik (bizalmas), flangál (bizalmas), császkál, csámborog, csamangol (tájnyelvi), csatrangol (tájnyelvi), lórász (tájnyelvi), bitangol (tájnyelvi) Sz: a csavargyárban dolgozik; az országot kerüli; bolyong, mint a vadludak; kalészol, mint a dongóbogár; kavillóban van; mindig a soron ül, mint az árva malac; nyakába veszi a világot; oda van kavillóban; odajár az ebadóba

kötőhangzó

főnév
  • előhangzó

megneszel

ige
  • (tájnyelvi): megérez, meghall, észrevesz, kifürkész, kimatat (tájnyelvi), kiszagol (bizalmas), megszimatol, megsejt, megorront, megnesszent (tájnyelvi)
  • megtud, ráérez, rájön

levente

főnév
  • vitéz, lovag, harcos, dalia, bajnok, bajvívó, hős, katona, honvéd, hadfi (régies), harcfi (régies), szálember (régies)

kifogás

főnév
  • kihúzás, kihalászás
  • mentség, mentő körülmény, ürügy, kibúvó, mentegetődzés, mentegetőzés, teketória, pretextus (idegen), szabadkozás, egérút, kiskapu (bizalmas), kiút, kibeszéd (tájnyelvi)
  • rosszallás, hibáztatás, elítélés, ellenvetés
  • panasz, reklamáció

keringő II.

főnév
  • valcer (régies), boszton (régies)

kirukkol

ige
  • előhozakodik, előáll (valamivel), előlép (valamivel)
  • (katonaság): kivonul, kisereglik, kirajzik

leszámol

ige
  • megszámol, leszámlál, leolvas
  • leszurkol (bizalmas), lepenget (szleng)
  • leszámít, elvesz
  • elszámol, elrendez
  • kilép, felmond
  • (valakivel): elégtételt vesz, bosszút áll, elbánik (valakivel), megtorol
  • megöl, kivégez

kikér

ige
  • kikönyörög, kihívat, kihozat, kéredztet (tájnyelvi)
  • (kikér magának vmit): tiltakozik (valami ellen)

javítás

főnév
  • helyreállítás, rendbe hozás, renoválás, tatarozás, rekonstrukció (szaknyelvi), reparatúra (régies)
  • helyesbítés, helyreigazítás, kiigazítás, korrekció, errata (szaknyelvi)
  • jobbítás, fejlesztés, tökéletesítés, kifinomítás, csiszolás

kiszemel

ige
  • kiválogat, különválaszt, osztályoz, fajtáz (régies), átrostál
  • kiválaszt, kinéz, szemügyre vesz, szemet vet rá, kiszúr, szaszerol (szleng), kibazsal (tájnyelvi), kipécéz (bizalmas)

levegős

melléknév
  • tág, tágas, széles, szellős
  • (selejt): légbuborékos, kriccleres (szaknyelvi)