jós szinonimái

főnév
  • jövendőmondó, jövendölő, látnok, jövőbe látó, távolbalátó (régies), igazlátó (régies), próféta, vátesz (választékos), végzethirdető (régies)
  • álomfejtő, gondolatolvasó
  • kártyavető
  • madárjós, augur (választékos)
  • haruspex (idegen), tenyérjós

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

henye

melléknév
  • henyélő, lusta, tunya, tohonya, semmittevő, rest, tétlen, haszontalan, mihaszna, semmirekellő, naplopó, penye (tájnyelvi), vaszka (tájnyelvi), here
  • (megnyilatkozás, magatartás): odavetett, felületes, semmitmondó, nyegle
  • (életforma): haszontalan, semmittevő, munkátlan, dologtalan

kijárat

főnév
  • kimenet, kijáró, kivezető út
  • ajtó, kapu
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jós szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

itt

határozószó
  • itten (bizalmas), ezen a szent helyen (bizalmas), íme (választékos), ímhol (régies), hoc loco (idegen), itteg (tájnyelvi), itteneg (tájnyelvi), ehelyt (tájnyelvi), ehol (tájnyelvi), ihol (tájnyelvi), ihon (tájnyelvi), ehelyütt (régies)
  • közel, a közelben

hirdetés

főnév
  • közzététel, közlés, népszerűsítés, hírverés, propagálás, reklámozás, kidobolás (tájnyelvi), kikürtölés, propaganda
  • felhívás, közlemény, hirdetmény, reklám, reklámcédula, falragasz, plakát, szórólap, prospektus

helyes

melléknév
  • hibátlan, jó, igaz, szabatos, tökéletes, korrekt, pontos, kifogástalan
  • helyénvaló, helytálló, jogos, indokolt, megokolt, szabályszerű, szabályos
  • illő, megfelelő, szükséges, célszerű, célravezető, kívánatos, ajánlatos, időszerű, kellő
  • szép, bájos, csinos, kedves, rokonszenves, szemrevaló, hercig (bizalmas), helyre (tájnyelvi), takaros
  • úgy van, igen, rendben, stimmel, stimmt (bizalmas), oké (bizalmas), okszi (bizalmas), rendicsek (bizalmas)

gyöngyözik

ige
  • verejtékezik, verítékezik, izzad, kiválaszt
  • könnyezik, könnybe lábad
  • forr, pezseg, habzik, tajtékzik, buzog, bugyog, bugyborékol, bizseg (tájnyelvi)

jelenlevő

melléknév, főnév
  • ott lévő, jelenvaló, részt vevő
  • szemtanú

kenyérkereset

főnév
  • megélhetés, foglalkozás, állás, munka, keresetmód (régies), kenyér

sublót

főnév
  • sublód, fiókos szekrény, komód, sifonér (tájnyelvi)

fotel

főnév
  • karosszék, párnásszék, fotőj (régies)

foglalatoskodik

ige
  • dolgozik, munkálkodik, tesz-vesz, elfoglalja magát, csinál
  • vesződik, bíbelődik, bajlódik, foglalkozik, babrál, küszködik, fáradozik, bögyölődik (tájnyelvi), csörtög (tájnyelvi), fordulatoskodik (tájnyelvi)

egyszerre

határozószó
  • egyidejűleg, egy időben, egy iramban (régies), együttesen, egyúttal, ugyanakkor, párhuzamosan, egyszersmind, egy füst alatt, egy szuszra, egyhuzamban, szimultán, szinkron, fej fej mellett
  • hirtelen, váratlanul, rögtön, hamar, egycsapásra, tüstént, egyszeriben, egyszer csak, egyből, egyenest, egyizromban (régies), hipp-hopp, meglepetésszerűen

fülsértő

melléknév
  • fülhasogató, fülsiketítő, fülrepesztő, fülhasító, sipító, éles, metsző, kellemetlen, éktelen, csikorgó, durva, bántó, harsány, hamis, disszonáns, diszharmonikus

keresztfa

főnév
  • keresztgerenda, kapocsfa, létrafok, csatlófa
  • kereszt, krucifix (idegen), crux (idegen), feszület
  • sírkereszt, sírfa, fejfa
  • kolonc, kölönc (tájnyelvi), teher

kikürtöl

ige
  • elárul, elhíresztel, közhírré tesz, világgá kürtöl, kifecseg, kilocsog, kikotyog (bizalmas), kipletykál (bizalmas), dobra ver, kidobol, kitrombitál, kibeszél (régies), eljár a szája, tereferél, kofálkodik, proklamál (idegen)

liter

főnév
  • lityi (tréfás), kőművesdeci (tréfás)

középszer

főnév
  • (régies): középút
  • középszerűség

jótáll

ige
  • kezeskedik (valamiért), garantál, garanciát vállal (valamiért), kezességet vállal, szavatol, felelősséget vállal (valamiért), felel, biztosít

istenes

melléknév
  • jámbor, buzgó, ájtatos, istenhívő, istenfélő, istennek tetsző, vallásos, szent életű, szentes
  • tűrhető, elfogadható, elviselhető

kártevő

melléknév
  • kártékony, károkozó, károsító, kárkondító (tájnyelvi), kászma (tájnyelvi)
  • diverzáns (idegen)

kötött

melléknév
  • rögzített, meghatározott, szabályozott, korlátozott, megszabott, előírt
  • kemény fedelű (könyv)
  • (talaj): tömör, nehéz, összetapadó szemcséjű

kakál

ige
  • ürít, szarik (durva), székel, nagydolgozik (bizalmas), tojik (bizalmas), trónol (bizalmas)

hízeleg

ige
  • hajbókol, bókol, gazsulál (szleng), nyalizik (bizalmas), nyal (szleng), kellemkedik, udvarol, dörgölődzik, dörgölőzik, cincoskodik (tájnyelvi), júdáskodik (tájnyelvi), simánkodik (tájnyelvi), színeskedik (régies) Sz: a seggét nyalja; a talpát nyalja; csapja a levet; csapja a csíkot a lencsével; csúszik-mászik; igen evez róka farkával; róka farkát billegeti; kelleti magát, mint a rossz szekér a hájnak; méz csurog a szájából; nagyon tömjénez (valakinek); pohár mellett szól; punyizik (valakinek); násznagy akar lenni
  • kedveskedik, cirógat, becézget, törleszkedik Sz: törleszkedik, mint a macska

kegyelt

melléknév, főnév
  • kedvenc, kitüntetett, szeretett, pártfogolt, protezsált, kegyenc, kedvelt, favorit (bizalmas)

középcsatár

főnév
  • center (régies), kilences, támadó