illat szinonimái

főnév
  • szag, aroma, buké (szaknyelvi), kigőzölgés, kipárolgás(tájnyelvi)
  • (bizalmas): illatszer, parfüm

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rögzít

ige
  • fixál, állandósít, véglegesít
  • erősít, ráerősít, csiptet, befog, megszilárdít, kiköt, kitámaszt, lezár, megköt, merevít, stabilizál, lefog, felerősít
  • kipányváz, odaköt, leláncol, ráköt
  • regisztrál, papírra vet, fölír, följegyez, megír
  • megszab, meghatároz, megállapít
  • lerögzít

s

kötőszó
  • és, meg, azonkívül, még, továbbá, valamint
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a illat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

huligán

főnév
  • garázda, csirkefogó, vagány, apacs (régies), jampec (régies), balhés (szleng), strigó (szleng), strici (durva)

halvány, halovány

melléknév
  • világos, sápadt, vértelen, színehagyott, holtsápadt, vérszegény, fakó, fénytelen, sápkóros (tájnyelvi), lányszínű (tájnyelvi), múlomszínű (tájnyelvi), hóka (tájnyelvi), hókadt (tájnyelvi), holdult (tájnyelvi), vérevett (tájnyelvi)
  • színtelen, tompa
  • homályos, elmosódott, sejtelmes, derengő, pislákoló, ködös, borult, borús, fátyolos, álomszerű, alig kivehető
  • gyenge, erőtlen, lankadt, fáradt, elhaló
  • bágyadt, lagymatag, petyhüdt, kókadt, gyér

hahota

főnév
  • nevetés, kacaj, kacagás, hahotázás, röhögés (bizalmas)
  • derültség

fülsértő

melléknév
  • fülhasogató, fülsiketítő, fülrepesztő, fülhasító, sipító, éles, metsző, kellemetlen, éktelen, csikorgó, durva, bántó, harsány, hamis, disszonáns, diszharmonikus

idomár

főnév
  • idomító, állatszelídítő, tréner

jelenet

főnév
  • szóváltás, veszekedés, vita, felfordulás, összetűzés, perpatvar, ribillió, grimbusz, ramazuri (bizalmas), cirkusz, botrány, zrí (szleng), balhé (szleng)
  • epizód, szcéna (régies), jelenés
  • (tájnyelvi): jelenés, kísértet, szellem, árny

röhej

főnév
  • röhögés, nevetés, kacagás, nyerítés (pejoratív), hahota
  • nevetséges dolog, képtelenség

félrelök

ige
  • ellök, eltaszít, eltol, félretol
  • félretesz, félredob, eldob, elvet, félrevet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), megszabadul
  • elküld, elbocsát, kirúg (bizalmas), elhanyagol, cserbenhagy, otthagy, elárul, sorsára hagy
  • kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kigolyóz (szleng), eltávolít

felismer, fölismer

ige
  • azonosít, ráismer, megismer, identifikál, rekognoszkál (idegen), agnoszkál (szaknyelvi)
  • meglát, észrevesz, észlel, érzékel, megállapít, felfog, felfedez, kiszúr (bizalmas), megérez, megkülönböztet, kivesz, konstatál
  • rájön, rádöbben, ráeszmél, ráébred, belát, megért, megold, megfejt

démoni

melléknév
  • démonikus, gonosz, sátáni, ördögi, diabolikus
  • csábító, csábos, kihívó, érzéki, vonzó, kívánatos, szexi (bizalmas)

fényérzékeny

melléknév
  • fotogenikus (idegen), fotoszenzitív (idegen)

jóság

főnév
  • alkalmasság, hasznosság, minőség, érték, becs
  • szavatosság, felhasználhatóság, fogyaszthatóság
  • jóindulat, jószívűség, jólelkűség, szívjóság, kegyesség, nyájasság, szívélyesség, irgalom, könyörületesség, jámborság, részvét, emberség
  • erkölcsösség, erény, romlatlanság, tisztaság, tisztesség, becsületesség
  • adakozás, bőkezűség, jótékonyság, támogatás, nagylelkűség, szponzorálás, mecenatúra (idegen)

kendőzetlen

melléknév
  • festetlen (arc)
  • leplezetlen, szépítetlen, csupasz, puszta, meztelen
  • őszinte, keresetlen, nyílt

lapozgat

ige
  • nézeget, olvasgat, forgat, levelez (régies)

kizárólag

határozószó
  • kizárólagosan, csupán, csak, csakis, csupáncsak, pusztán, tisztán, egyedül, exkluzíve (választékos)

illemszabály

főnév
  • etikett (régies), protokoll
  • jogszokás

hozzátöröl, hozzátör

ige
  • odatöröl, hozzáken, odaken, hozzámázol, odamázol
  • megtöröl, beletöröl

iszonyodik

ige
  • irtózik, borzad, fél, retteg, viszolyog, visszariad, idegenkedik, undorodik, émelyeg, utálkozik, utál, csömörlik (régies)

kitudódik

ige
  • kiderül, nyilvánosságra jut, fény derül (valamire), napfényre kerül, kipattan, kirobban, kisül, kiszivárog, lelepleződik, felfedődik Sz: a sült tyúk is kikaparja; kisül, mint az órás kecskéje; még a ballangó is kifújja

informál

ige
  • tájékoztat, felvilágosít, értesít, tudósít, közöl, kihirdet, elmond, tudtul ad, tudat, közzétesz, nyilvánosságra hoz, útbaigazít

hány2

névmás
  • mennyi?, hányféle?
  • mily sok
  • ahány

járatos

melléknév
  • bejáratos, ismerős, otthonos, bennfentes
  • jártas, tájékozott, tapasztalt, gyakorlott, szakavatott, hozzáértő, verzátus (régies)
  • használatos, divatos, közkeletű, közismert, elterjedt

kivisz

ige
  • kihord, kicipel, kihurcol, kivonszol, kivezet
  • kiszállít, kicsempész, exportál
  • (könyvet): kikölcsönöz, kölcsönvesz, kivesz
  • (foltot): eltávolít, eltüntet, kitisztít, kimos, kivesz
  • véghezvisz, megvalósít, valóra vált, teljesít, kivitelez, végrehajt, elér, kiharcol, kieszközöl