kötél szinonimái

főnév
  • zsinór, zsineg, spárga
  • akasztás
  • drótkötél, sodrony
  • (régies): pányva, vetőhurok
  • (régies): kötelék

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megkeserül

ige
  • megfizet, meglakol, megszenved, megbán, megsínylik (választékos), megbűnhődik, kárát látja (valaminek)

agronómus

főnév
  • mezőgazdasági mérnök, agrármérnök, mezőgazdász, mezőgazda (régies), gazdamérnök (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kötél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kór

főnév
  • betegség, nyavalya, métely, baj, bántalom, morbus (szaknyelvi)

kiborít

ige
  • kiönt, kibuktat, kibillent, felbillent, felborít, kidönt, kidűt (tájnyelvi), kiont (tájnyelvi)
  • (bizalmas): feldühít, felidegesít
  • felbosszant
  • (bizalmas): összeroppant

kérvényez

ige
  • kérelmez, kér, folyamodik, igényel, instanciázik (régies), instál (régies), felterjeszt

jelenlevő

melléknév, főnév
  • ott lévő, jelenvaló, részt vevő
  • szemtanú

könnyít

ige
  • mérsékel, kisebbít, megkönnyít, enyhít, könnyebbít (régies)
  • megsegít, megszabadít, felment, mentesít, tehermentesít, segítségére siet, segítséget nyújt, leveszi a terhet valakinek a válláról (választékos)
  • (könnyít magán): kitárulkozik, megkönnyebbül, lecsillapodik, kitárja a szívét (választékos), kiönti a szívét, elsírja a baját (választékos)
  • (tájnyelvi): székletet ürít

lankadatlan

melléknév
  • fáradhatatlan, kitartó, szívós, ernyedetlen (régies), fáradatlan, töretlen
  • szüntelen, tartós

tilos

melléknév
  • tiltott, tilalmas, tilalmazott (régies), illegális, törvénytelen, illicit (idegen), nyista (szleng)
  • tabu

hozzászoktat

ige
  • rászoktat, hozzáedz, megbarátkoztat, ránevel, rákapat, akklimatizál (idegen)

hódoltság

főnév
  • elnyomás, szolgaság, iga, rabiga, rabság

felemelkedik, föleme

ige
  • feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
  • felmered, égnek áll, égnek mered
  • felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
  • érvényesül, meggazdagodik
  • felmagasztosul

idomár

főnév
  • idomító, állatszelídítő, tréner

lebukik

ige
  • leesik, aláhajlik, előrecsuklik, előrebicsaklik, lefordul, lehanyatlik
  • (vízbe): lemerül, alámerül, lebükik (tájnyelvi), lekankurázik (tájnyelvi)
  • (nap): leszáll, lenyugszik, lemegy, eltűnik
  • rajtaveszt, megjárja, lebőg (szleng), buktázik (szleng), kézre kerül

liberalizmus

főnév
  • szabadelvűség, szabadgondolkodás
  • engedékenység, elnézés, türelem, tolerancia
  • (régies): nagyvonalúság, bőkezűség

árkülönbözet

főnév
  • árkülönbség, árdifferencia

műterem

főnév
  • műhely, stúdió, atelier (idegen), dolgozószoba

megpörköl

ige
  • megéget, megpirít, leéget, megsüt, felrőstöl (tájnyelvi), megpergál (tájnyelvi)
  • megperzsel, megtisztít

kötélhúzás

főnév
  • vetélkedés, versengés

konzekvencia

főnév
  • következmény, folyomány, okozat, következtetés, eredmény
  • következetesség, állhatatosság

kurzus

főnév
  • tanfolyam
  • árfolyam
  • (szaknyelvi): irányvonal, irányzat

megmentés

főnév
  • megszabadítás, megváltás, kiszabadítás
  • megóvás, megoltalmazás, megvédés, megkímélés

középpont

főnév
  • központ, centrum, székhely, mag
  • gyújtópont (szaknyelvi), fókusz (szaknyelvi)
  • sejtmag (szaknyelvi)
  • lényeg, magva (valaminek)

kiengesztelődik

ige
  • megbocsát, kibékül, lecsillapul, megenyhül

lábikra

főnév
  • vádli (bizalmas), ín (régies), szárhús (régies), inakása (tájnyelvi), vastaghús (tájnyelvi), árvahús (tájnyelvi), lábkása (tájnyelvi)

megőrjít

ige
  • megbolondít, megháborít, kiakaszt (szleng), bezsongat (szleng), meghülyít (bizalmas)
  • ingerel, bosszant, mérgesít, felidegesít, nyugtalanít, háborgat, zaklat, felkavar, sírba visz