tok szinonimái

főnév
  • doboz, kapszula, skatulya, szelence (régies)
  • tartó, mappa, dosszié
  • burok, huzat, boríték (régies), tasak
  • hüvely, töltényhüvely

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sakkhúzás

főnév
  • lépés, húzás
  • fogás, mesterfogás, csel

kényszeredett

melléknév
  • kierőszakolt, erőltetett, kikényszerített, mesterkélt, természetellenes, kelletlen, tettetett, színlelt, csinált, kényszerült, megjátszott, szertartásoskodó, felvett
  • (tájnyelvi): fejletlen, csenevész, legyengült, elgyengült, kimerült, lesoványodott, erőtlen, bágyadt, lankadt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tok szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

terhelő

melléknév
  • rakodó, rápakoló, töltő
  • ránehezedő, fárasztó, terhes, igénybe vevő, nyomasztó
  • vádoló, rárovó, kirovó, nyomós, elítélő, nehezítő, súlyosbító

szódabikarbóna

főnév
  • bikarbóna, pezsgő (tájnyelvi), nátrium-hidrokarbonát (szaknyelvi)

szétterül

ige
  • széjjelterül, elterül, szétömlik, szétárad, szétterjed, elszertül (tájnyelvi)

sublót

főnév
  • sublód, fiókos szekrény, komód, sifonér (tájnyelvi)

tilos

melléknév
  • tiltott, tilalmas, tilalmazott (régies), illegális, törvénytelen, illicit (idegen), nyista (szleng)
  • tabu

türelmes

melléknév
  • békés, békeszerető, béketűrő, birka (bizalmas)
  • elnéző, jámbor, szelíd, megértő
  • engedékeny, toleráns, higgadt, nyugodt Sz: csizmájában a kövecset is elszenvedi; szíjat lehetne hasítani a hátából; fát lehet vágni a hátán; el lehet vele egy kuckóban hálni; mindegy neki, akár a szélső háznak

rezidencia

főnév
  • lakosztály
  • központ, székhely, domicilium (idegen)
  • (szleng): lakás, otthon, hajlék

rendetlen

melléknév
  • rendezetlen, kusza, zilált, zavaros, anarchikus, összevissza, kaotikus, olvashatatlan, kacaboca (írás) (tájnyelvi), simítatlan (régies)
  • ápolatlan, slampos, trehány, fésületlen, gondozatlan, elhanyagolt, lompos, kócos, borzas, slendrián, deranzsált (idegen), pongyola, loncsos (tájnyelvi), pacuha (tájnyelvi), keszekósza (tájnyelvi) Sz: mint a szösz fonatlan; olyan, mintha a kutya szájából húzták volna ki; olyan, mint a madzag; olyan, mint a törek; olyan, mint a disznóól; olyan, mint a villára szedett; olyan, mint aki a tűz alól szaladt; szanaszéjjel a szénája; széjjel van, mint az özvegyasszony szénája; úgy áll rajta a ruha, mintha vasvillával hányták volna rá
  • fegyelmezetlen, gondatlan, pontatlan, hanyag, hányaveti, szétszórt
  • csintalan, pajkos, rendetlenkedő, rossz
  • rendszertelen, egyenetlen, szabálytalan

nagyszájú

melléknév
  • (pejoratív): nagyhangú, szájas (pejoratív), nyelves, hangoskodó, hetvenkedő, legénykedő, nagypofájú (durva), háryjánoskodó, kérkedő, hencegő, szájhős, handabandázó, csahos (tájnyelvi), kerepelős (tájnyelvi), szájbók (tájnyelvi)
  • véresszájú (durva) Sz: akkora a szája, mint a bécsi kapu; akkora a szája, mint egy német papucs; be nem dughatni nagy száját; elejéből választotta a nyelvét; felvágta a bába a nyelvét; ha feje befér is az ablakon, de a nyelve be nem férhetne; jól megköszörülte a bicskáját; jól megkenték a kereket, forog a kerék; kibeszélne hat papot is; külön kell a nyelvét agyonütni, ha meghal; nem hagyta az anyjában a nyelvét; nem szorult seggébe a nyelve; olyan a szája, mint egy sikátor; szomszéd határba ér a nyelve

röhej

főnév
  • röhögés, nevetés, kacagás, nyerítés (pejoratív), hahota
  • nevetséges dolog, képtelenség

ujjé

módosítószó
  • evoé (idegen)
  • ojjé

vállpánt

főnév
  • váll-lap
  • antantszíj (régies), növekedésgátló (szleng)
  • kantár, pánt

jellemez

ige
  • ábrázol, bemutat, lefest, leír, elképzeltet
  • karakterizál (idegen), tipizál, illusztrál
  • minősít, megjelöl, kvalifikál (választékos)
  • meghatároz, megkülönböztet, ráillik

zenekedvelő

melléknév, főnév
  • zenebarát, zenerajongó, zenebolond

toleráns

melléknév
  • elnéző, türelmes, béketűrő, megértő, humánus
  • engedékeny, méltányos, előítélet-mentes, elfogulatlan

tépáz

ige
  • ráncigál, szaggat, megtép, cibál, cincál (tájnyelvi), kötyögtet (tájnyelvi), gyámbál (tájnyelvi)

tripla

melléknév, főnév
  • háromszoros, hármas

zabolátlan

melléknév
  • féktelen, fékevesztett, fékezhetetlen, fegyelmezetlen, makrancos, rakoncátlan, szertelen, korlátlan, mértéktelen, vad, szilaj, heves, vadóc, szófogadatlan, engedetlen

többször

határozószó
  • több ízben, néhány ízben, párszor, néhányszor, nemegyszer
  • sokszor, gyakran, sűrűn, számtalanszor, gyakorta
  • többé

szortíroz

ige
  • szétválogat, válogat, kiválogat, eloszt, osztályoz, rendszerez, csoportosít, kategorizál, rendez, fajtáz (régies), szelektál

túloz

ige
  • nagyít, felnagyít, felfúj (bizalmas), tódít, lódít, kiszínez (valamit), túlkodik (régies), túlságoskodik (régies), felerőtet (régies) Sz: a szőrt is gerendának látja; átesik a ló másik oldalára; kicsi lábnak nagy talpat kerekít; légyből elefántot csinál; nagyra viszi az ökörszemet
  • túlhajt, túlfeszít, túlzásba visz, túllő a célon, elveti a sulykot, utríroz (idegen), túlliheg (bizalmas), túldramatizál (szleng), túldimenzionál (szleng)

zebra

főnév
  • tigrisló (régies)
  • gyalogos-átkelőhely, gyalogátkelőhely, átkelőhely