horpasz I. szinonimái

melléknév
  • beesett, csappant, sovány

horpasz II. szinonimái

főnév
  • véknya, oldal, gyomor, has, dagadó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megpirul

ige
  • megsül
  • megpörkölődik, megperzselődik, megég

elcsökevényesedik

ige
  • elsatnyul, degenerálódik (szaknyelvi), elkorcsosul, visszafejlődik, atrofizál (idegen), elhal
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a horpasz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hibás

melléknév
  • vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
  • helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
  • (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
  • bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)

gyomos

melléknév
  • gazos, gizgazos, füves, burjános (tájnyelvi), parés (régies), gyomlálatlan, ápolatlan, gondozatlan

gumi

főnév
  • kaucsuk, ruggyanta (régies), ebonit, macskaméz (régies)
  • gumiabroncs, kerékvető
  • radír, radírgumi, törlőgumi
  • (szleng): óvszer, koton (bizalmas), köpeny (szleng), munkaruha (szleng), zokni (szleng)

foglalat

főnév
  • keret, ráma, tok, szegély, tartó, hüvely
  • aljzat (szaknyelvi)
  • összesség, summa (bizalmas), summázat, összefoglalás, kivonat, lényeg, sűrítmény, vázlat, szinopszis (szaknyelvi), magva, esszencia (idegen), kvintesszenciája, veleje

hódoló II.

főnév
  • udvarló, gavallér, lovag (bizalmas), imádó, tisztelő, csodáló, rajongó

ingyen II.

melléknév
  • ingyenes, díjtalan, díjmentes, fizetés nélküli, költségmentes, szabad, grátesi (idegen), potya (bizalmas), ingyenvaló (tájnyelvi)

rendes

melléknév
  • gondos, megbízható, kötelességtudó, lelkiismeretes, jól nevelt, precíz, szolid, derék
  • takaros, nett (bizalmas), csinos, ápolt, gondozott, tüchtig (bizalmas)
  • rendszerető, pedáns
  • megszokott, szokásos, szokványos, szabályos, szabályszerű, természetes
  • állandó, reguláris (szaknyelvi)
  • igazi, valódi
  • megfelelő, tisztességes, valamirevaló, jobbfajta, jóakaratú
  • becsületes, jóravaló, ártatlan

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

fás

melléknév
  • erdős, ligetes, bokros, cserjés, gesztes (régies), sűrű (régies)
  • kemény, rostos, szálkás, taplós, pudvás
  • (régies): kedvetlen, fásult

csikorgat

ige
  • nyikorgat, csikar (tájnyelvi), (fogat) acsargat (tájnyelvi)

feliratkozik, fölira

ige
  • jelentkezik, benevez, bejegyezteti magát, előjegyezteti magát

irodalomtörténet

főnév
  • literatúra (régies)

kakukkfű

főnév
  • balzsamfű, mézfű, thimián, vadcsombor (régies), démutka (régies), thymus (idegen)

közlekedik

ige
  • jár, megy, gyalogol, halad
  • (szaknyelvi): folyik, áramlik
  • (régies): összeköttetésben van, érintkezik

kínálás

főnév
  • ajánlás, ajánlat, kínálat, kínálgatás, tessékelés, kedveskedés

hosszadalmas, hossza

melléknév
  • nyújtott, hosszan tartó, elhúzódó, maradandó, idült
  • terebentyős (tájnyelvi)
  • terjengős, vég nélküli, tartalmatlan, érdektelen, szószaporító, szószátyár, elnyújtott, zavaros, locsogó, nehézkes, körülményes, vontatott, embert próbáló, véget nem érő Sz: se vége, se hossza

hétpróbás

melléknév
  • tapaszalt, megátalkodott, megrögzött, cégéres, javíthatatlan, notórius, ravasz, vagány (bizalmas), belevaló (bizalmas), minden hájjal megkent, mindenre kapható, rafinált, dörzsölt (bizalmas), fifikás (bizalmas), furmányos

igényel

ige
  • kér, követel, megkíván, kérvényez, igényt tart, reflektál (valamire), jogot formál (valamire), elvár, óhajt, akar, szüksége van (valamire), vágyakozik (valamire), folyamodik (valamiért)(valamitől)
  • szükségessé tesz, rászorul

kikezel

ige
  • meggyógyít, kigyógyít, kikúrál, kiorvosol (tájnyelvi)

hullócsillag

főnév
  • meteor, meteorit, tűzgömb, bolida (régies), futócsillag (tájnyelvi)

gyülevész

melléknév
  • szedett-vedett, jöttment, kétes, semmirekellő, elegy-belegy (régies)

imitáció

főnév
  • utánzás
  • imitálás, színlelés, mímelés
  • utánzat, hamisítvány

kimért

melléknév
  • kiszabott, kijelölt, kiosztott, kirótt
  • kiszámított, meghatározott, kiporciózott, rádiktált (régies), aránylagos (régies)
  • távolságtartó, feszes, merev, hűvös, fagyos, tartózkodó, zárkózott, hivatalos, rezervált, szertartásos, pedáns, rideg, szigorú, lélektelen