farag szinonimái

ige
  • vés, metsz, ró, bárdol (régies), fúr-farag, barkácsol, fabrikál, farigcsál (bizalmas), faracskál (tájnyelvi), halkál (tájnyelvi)
  • mintáz, alkot, (szobrot) készít, szobrászkodik
  • (ceruzát) hegyez, spiccel (szaknyelvi)
  • (rímeket) kovácsol, (verset) ír, verselget, (rímeket) gyárt (pejoratív)
  • (valakiből valamit): nevel, formál, gyúr

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

álhír

főnév
  • rémhír, tévhír, szóbeszéd, vakhír, kacsa (bizalmas), pletyka, mendemonda, valótlanság, hazugság, koholmány

helyzet

főnév
  • elhelyezkedés, konstelláció (régies), állás, fekvés, topográfia (szaknyelvi)
  • pozitúra, tartás, testtartás
  • szituáció, szitu (bizalmas), állapot, status quo, stádium, körülmény, tényállás, környülállás (tájnyelvi), ábra (szleng)
  • viszony, rang, státusz, pozíció, kondíció (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a farag szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

estefelé

határozószó
  • estendőn (tájnyelvi), estendén (tájnyelvi), szürkületkor, alkonyattájt, alkonyatkor, este

ellenszavazat

főnév
  • ellenvoks

elhány

ige
  • ellapátol, eltakarít, eldobál, elszór, eltávolít
  • elveszít, elveszt, elhagy, elrak
  • eldob, eldobál, elhullat
  • (tájnyelvi): elkölt, elver, elszór, elherdál, elfecsérel

dorbézol

ige
  • mulat, mulatozik, dőzsöl, dáridózik, tobzódik, tivornyázik, dombéroz (régies), korhelykedik, részegeskedik, lumpol (bizalmas), kicsapong, éjszakázik, murizik (bizalmas), züllik, vigad, duhajkodik, devernyál (tájnyelvi), lumpíroz (tájnyelvi)

ezüstnemű

főnév
  • ezüstkészlet, evőkészlet

felölt, fölölt

ige
  • felvarr, felfércel, felfog (tájnyelvi)
  • felvesz, magára vesz, felhúz, magára ölt, belebújik, felszed, felrángat, felcsatol, felövez (régies)

moha

főnév
  • mohotka (tájnyelvi), bangyu (tájnyelvi), bükkfapéterke (tájnyelvi)
  • (szleng): nő, lány, csaj (bizalmas), fruska, pipi

csalárd

melléknév
  • csaló, megbízhatatlan, állhatatlan, álnok, csalfa, szószegő, hitszegő, hazug, hamis, alattomos, ravasz, kétszínű, képmutató, sunyi, perfid, csapzi (tájnyelvi), tisztességtelen, hűtlen
  • megtévesztő, csalóka, csalékony, becsapós (bizalmas)

cigarettacsikk

főnév
  • csikk, cigarettavég, cigarettacsutka, királydekk (szleng), rigó (szleng)

afelé

határozószó
  • arra, oda, amarra, abba az irányba

csihol

ige
  • (tüzet): gyújt, gerjeszt, szít, csehel (tájnyelvi), csehint (tájnyelvi), csihel (tájnyelvi)
  • (régies): csahol, ugat

felszólító, fölszólí

melléknév
  • felhívó, utasító, parancsoló

fordulat

főnév
  • körbeforgás
  • változás, váltás, átalakulás, fordulópont, krízis
  • (régies): kanyarulat
  • kifejezés, szókapcsolat

hozam

főnév
  • nyereség, kereset, haszon, profit, bevétel, jövedelem
  • terméshozam, terméseredmény, hozadék

hajcsizik

ige
  • (bizalmas): alszik, hajcsikál, csucsukál (bizalmas), csicsikál (bizalmas), tentél (bizalmas)

farktoll

főnév
  • kormánytoll

érzik

ige
  • érződik, érezhető

felfuvalkodik, fölfu

ige
  • felfújja magát, kevélykedik, gőgösködik, pöffeszkedik, dölyfösködik, begyeskedik (tájnyelvi), kérkedik, hivalkodik
  • önérzeteskedik, feldúz (tájnyelvi)

ha

kötőszó
  • hogyha, amennyiben, hacsak, föltéve, hogy
  • amikor, valahányszor

fejes I.

melléknév
  • konok, önfejű, makacs, megátalkodott

elnevel

ige
  • félrevonul, elkényeztet, elkapat

felkér, fölkér

ige
  • megkér, felszólít, megkeres
  • meghív, invitál

hagyatkozik

ige
  • bízza magát (valakire, valamire)
  • utal (valamire)
  • végrendelkezik, végrendeletet ír, végrendeletet készít, örökül hagy, testál (régies)