felszólító, fölszólí szinonimái

melléknév
  • felhívó, utasító, parancsoló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fehér I.

melléknév, főnév
  • hófehér, hószín, tejfehér, tejszínű, alabástromfehér (választékos), alabástrom (választékos), liliomfehér (választékos), galambfehér, habfehér, hattyúfehér, patyolatfehér, patyolat (választékos), krétafehér, sápadt, viaszfehér, ezüstszínű, falfehér, halvány, halovány (választékos), fakó, fejér (régies), gyenge (tájnyelvi)
  • ősz, galambősz, havas (választékos), deres, ezüstfehér, ezüst, ezüstös
  • színtelen, sima, egyszerű
  • üres, kitöltetlen
  • tiszta, hamvas, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, romlatlan, bűntelen, szűzies, jámbor (régies)

méret

főnév
  • nagyság, terjedelem, kiterjedés, dimenzió, szám (ruháé, lábbelié)
  • mérték, arány
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felszólító, fölszólí szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felhajtás, fölhajtás

főnév
  • lárma, hűhó, cécó (bizalmas), feltűnés, zaj, fontoskodás, buzgólkodás, izgalom, sürgés-forgás, sürgölődés, nyüzsgés, felbolydulás, nyugtalanság, zűrzavar, kavarodás, kapkodás, cirkusz, hecc, hajcihő, kravál (bizalmas)

említ

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

eltikkad

ige
  • elfárad, ellankad, elbágyad, elernyed, kitikkad (bizalmas), lekókad, elpenyhed (tájnyelvi), elgyöngül, kimerül

élelmezés

főnév
  • étkeztetés, ellátás, etetés, táplálás, kosztoltatás (bizalmas), menázsi (régies), gondoskodás (valakiről), penzió (szaknyelvi), alimentáció (régies)

felőröl, fölőröl

ige
  • szétmorzsol, szétzúz, porít, felaprít, szemcséz
  • fogyaszt, soványít, emészt, meggyötör, kimerít, megkínoz, tönkretesz
  • megsemmisít, elpusztít, felemészt

forgás

főnév
  • pörgés, örvénylés, kavargás, gomolygás, körben járás, kerengés, rotáció (szaknyelvi), perdület (szaknyelvi), forgatag (tájnyelvi)
  • váltakozás, irányváltoztatás, körfordulat
  • forgalom
  • kelep (szaknyelvi), piruett (szaknyelvi), megperdülés, orsó

neveletlen

melléknév
  • udvariatlan, tiszteletlen, illetlen, modortalan, rossz modorú, nem volt gyerekszobája, faragatlan, bárdolatlan, tapintatlan, szemtelen, szófogadatlan, pimasz, arcátlan, impertinens (régies), bugris (pejoratív), durva, otromba, útszéli, nyers, közönséges, tapló (durva), bunkó (durva), kellengóré (tájnyelvi)
  • tanulatlan, tudatlan, műveletlen, csiszolatlan, pallérozatlan, iskolázatlan, kulturálatlan, primitív

dermesztő

melléknév
  • csikorgó, farkasordító, kegyetlen, kutya (bizalmas), metsző
  • borzasztó, zsibbasztó, heves, átható, félelmetes, bénító, hátborzongató, iszonyatos

csutka

főnév
  • csuma (tájnyelvi), csutak, kocsány, magtok, magház, torzsa, tus (tájnyelvi), tuskó (tájnyelvi), csuga (tájnyelvi), csupka (tájnyelvi)
  • csökevény, maradék, csonk
  • szivarvég, cigarettavég, csikk

anyagtalan

melléknév
  • testetlen, éteri, szellemi

dorgál

ige
  • korhol, fedd, ostoroz, pirongat, iskoláz, leckéztet, szid, megró, bírál, bírálgat, regnál (tájnyelvi), acogat (régies), korpáz (régies), megint, lehord (bizalmas), rendreutasít, ráncba szed, szapul, fejét mossa, leszedi a keresztvizet (valakiről), kritizál, kárpál (tájnyelvi), feddőz (tájnyelvi), hurrogat (tájnyelvi)

föveg

főnév
  • süveg, sapka, sipka (tájnyelvi), kucsma, kalpag, csákó

görkorcsolya

főnév
  • kerekes korcsolya, görkori (bizalmas), göresz (bizalmas), görce (bizalmas), kori (bizalmas)

iskolarendszer

főnév
  • tanügyi rendszer (régies)

helyezkedik

ige
  • fészkelődik, izeg-mozog, helyhezkedik (tájnyelvi)
  • igazodik, illeszkedik, alkalmazkodik, simul, ügyeskedik
  • törtet, nyalizik (bizalmas), dörgölődzik, dörgölőzik, pedálozik (szleng)

feltárás, föltárás

főnév
  • leleplezés, felfedés, felderítés, kitakarás
  • feltáró munka, ásatás

felfegyverkezik, föl

ige
  • páncélt ölt, felvértezi magát, fegyverbe öltözik
  • felszereli magát

flancol

ige
  • (bizalmas): nagyzol, hivalkodik, cifrálkodik, páváskodik, fitogtatja magát, divatozik, rázza a rongyot, divatol (tájnyelvi), pöffeszkedik, parádézik, pompázik, díszeleg, henceg, előkelősködik

házfőnök

főnév
  • gvárdián (régies), perjel, prior, apát

fenn

határozószó
  • fent, felül, magasan, fennen (régies), magasban, odafent
  • előbb, előzőleg, korábban
  • ébren, felébredve, fölkelve
  • gyógyultan
  • (régies): hangosan, harsányan, fennhangon

épület

főnév
  • építmény, objektum, ház, létesítmény

fogyókúrázik

ige
  • diétázik, fogyókúrát tart, fogyaszt, fogyasztja magát, fogyózik (bizalmas), fogyizik (bizalmas)
  • koplal, böjtöl

hely

főnév
  • tér, térköz, zug, terület, térség
  • helyszín, vidék, helység, tájék
  • fekvés, elhelyezés
  • ülés, ülőhely, férőhely, placc (bizalmas)
  • helyszín, színhely
  • lelőhely, locus (szaknyelvi)
  • (megbízható): hírforrás
  • helyezés, sorrend
  • körülmény, helyzet, szerep, állapot, viszony
  • munkahely, alkalmazás, állás, státusz, pozíció, poszt