felkér, fölkér szinonimái

ige
  • megkér, felszólít, megkeres
  • meghív, invitál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

munkabér

főnév
  • bér, munkadíj, díjazás, fizetés, fizetség, honorárium, illetmény, járandóság, javadalmazás, juttatás, zsold (szleng), kereset, keresmény (régies), sallárium (régies)

lehurrog

ige
  • elhallgattat, letorkol
  • leszid, lehord (bizalmas), lezúg (régies), ráförmed, meghurrogat (régies), letájcsol (tájnyelvi), ledarabol (tájnyelvi), lefalángat (tájnyelvi), lehurít (tájnyelvi)(valakinek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felkér, fölkér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fék

főnév
  • kötőfék, gyeplő, zabla, zabola (régies), ere (régies), kantár (régies)
  • keréksaru (régies)
  • korlát, gát, akadály, határ, visszahúzó erő
  • szigor, felügyelés, fegyelem, korlátozás

eltér

ige
  • elkanyarodik, elfordul, félremegy, félresiklik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (tárgytól): elkalandozik
  • különbözik, elüt, differál, (nézet) ellenkezik, ellentmond

előszoba

főnév
  • várószoba, váró, előtér, belépő, bejárat, foyer (idegen), vestibulum (régies)

éhkopp

főnév
  • éhség, éhezés, koplalás, böjt, böjtölés

felfog, fölfog

ige
  • felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
  • megfog, felemel
  • véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
  • (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
  • megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)

fitos

melléknév
  • pisze, turcsi, turpis (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), fitris (tájnyelvi), felhajlott (régies), horgadt (régies)

naplopó

melléknév, főnév
  • (pejoratív): munkakerülő, dologkerülő, dologtalan, kasza-kapa kerülő (tréfás), munkátlan, léhűtő, lézengő ritter, semmittevő, lusta, ingyenélő, csavargó, haszontalan, csirkefogó, henye, henyélő, aszfaltkoptató (bizalmas), lajha (régies), kupcihér (tájnyelvi), semmirekellő, mihaszna, hétlusta, pernahajder, here (pejoratív), potyaleső, lógós (bizalmas), flaszterkoptató (bizalmas), himpellér (régies), lustazsák (tájnyelvi), csoszoli (tájnyelvi), naplesi (tájnyelvi) Sz: borsót gömbölyít; büdös neki a munka; ecetet darál; elmenne a munka temetésére; homokot kötöz; jeget aszal; lencsét laposít; nem kap sérvet a munkától; nem szakad meg a dolgában; pénztáros az ingyenuszodában; repülőtéren sínváltó; úgy áll a munkához, hogy más is odaférjen; ül, mint a kopott gyöngy; várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; verebet patkol; vinné a zászlót a munka temetésén; zabot hegyez; napnál fűtő

csúcseredmény

főnév
  • csúcsteljesítmény, csúcsidő, rekord

csiperke

főnév
  • csiperkegomba, sampinyon, tikgomba (tájnyelvi)

államvizsga

főnév
  • záróvizsga, végszigorlat

destruktív

melléknév
  • bomlasztó, romboló, züllesztő, pusztító, tekintélyromboló, lázító

fogyókúrázik

ige
  • diétázik, fogyókúrát tart, fogyaszt, fogyasztja magát, fogyózik (bizalmas), fogyizik (bizalmas)
  • koplal, böjtöl

gém2

főnév
  • (teniszben): játszma, játék

impulzus

főnév
  • hatás, lökés
  • ösztönzés, indítás
  • (szaknyelvi): mozgásmennyiség

határőr

főnév
  • határvadász, végőr (régies), határszak (régies), granicsár (régies), gazvigyázó (szleng), vahur (szleng), hákás (szleng)

felköszönt, fölköszö

ige
  • üdvözöl, gratulál, megural (régies), megköszönt (tájnyelvi), elbarázdál (tájnyelvi)
  • áldomást mond, tósztot mond, pohárköszöntőt mond

fehérorosz

főnév
  • belorusz

fennszóval

határozószó
  • fennhangon, hangosan, hangos szóval, nagy hangon, fennen (választékos), torkaszakadtából, teli torokkal, teli torokból

harmadszor

határozószó
  • harmadszorra, harmadízben (választékos), harmadjára
  • harmadsorban, pro tertio (idegen), harmadikként

félre I.

határozószó
  • arrébb, odább, oldalra, oldalvást, el, oda, félfele (régies), ad acta (idegen), félszakra (tájnyelvi)

elvarázsol

ige
  • elváltoztat, átváltoztat, átvarázsol
  • elbájol, elbűvöl, megbűvöl, megigéz, megbabonáz, elszédít, megdelejez (választékos), lenyűgöz, megejt, megboszorkányoz, magával ragad, elragad, lebilincsel

fészer

főnév
  • szín, pajta, csűr, fáskamra, félfedél, sufni (bizalmas), árnyékalja (tájnyelvi), árnyékszín (tájnyelvi)

hatalmasság

főnév
  • nagyság, monumentalitás, határtalanság, mérhetetlenség
  • nagyúr, kiskirály, kisisten, potentát (régies)