felölt, fölölt szinonimái

ige
  • felvarr, felfércel, felfog (tájnyelvi)
  • felvesz, magára vesz, felhúz, magára ölt, belebújik, felszed, felrángat, felcsatol, felövez (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

emse

főnév
  • nőstény disznó, anyadisznó, koca, eme (tájnyelvi), emedisznó (tájnyelvi), magló (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi)

kín

főnév
  • fájdalom, szenvedés, gyötrődés, gyötrelem, kínszenvedés, fájás, nyilallás
  • keserv, nyomor, ínség, küszködés, vesződés, bánat, aggodalom, szorongás, szorultság, megpróbáltatás, baj, nehézség, büntetés, sorscsapás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felölt, fölölt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felderít, földerít

ige
  • kiderít, kifürkész, megállapít, értesülést szerez, kikutat, kinyomoz, kikémlel, felkutat, megvilágít, tisztáz, napfényre hoz, feltár, kivizsgál, megfejt, érthetővé tesz, rájön, kibazsint (tájnyelvi)
  • felvidít, mulattat, szórakoztat, derűssé tesz (választékos), felfrissít, felpezsdít, felvillanyoz, felélénkít, felüdít

elvegyít

ige
  • elkever, összekever, összevegyít, összeönt, elegyít, felold

elsinkófál

ige
  • ellop, elcsen, elemel, elsikkaszt, elcsíp, magához vesz, elvisz, eldug, zsebre tesz, zsebre dug (bizalmas), megdézsmál, elcsór (szleng), elmismásol (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megcsap (szleng), rajzol (szleng), elidegenít (szaknyelvi), eltulajdonít, zabrál (szleng), megfúj (szleng), zsebel (szleng)
  • (régies): elherdál, elpazarol, elpocsékol

elavult

melléknév
  • divatjamúlt, aggott (régies), elaggott, ásatag, ósdi, porlepte, ócska, régimódi, ódivatú, régi vágású, ó (régies), ódon
  • korszerűtlen, idejétmúlt, túlhaladott, anakronisztikus, időszerűtlen
  • érvénytelen, hatálytalan, elévült

felizgat, fölizgat

ige
  • feldühít, felbosszant, felidegesít, felmérgesít, izgalomba hoz, feldúl, felzaklat, felkavar, megzavar, felingerel, megráz
  • fellelkesít, felvillanyoz, feltüzel, lázba hoz, tűzbe hoz, felpezsdít, felélénkít, felgyújt, felajz, bepörget (szleng), felhúz (szleng), spannol (bizalmas), stenkerol (szleng), felbuzerál (tájnyelvi), felpangál (tájnyelvi), emocionál (idegen), échauffíroz (idegen)
  • uszít, fellázít

foglalat

főnév
  • keret, ráma, tok, szegély, tartó, hüvely
  • aljzat (szaknyelvi)
  • összesség, summa (bizalmas), summázat, összefoglalás, kivonat, lényeg, sűrítmény, vázlat, szinopszis (szaknyelvi), magva, esszencia (idegen), kvintesszenciája, veleje

nekiesik

ige
  • nekiütődik, nekitántorodik, nekibukik (tájnyelvi), rápottyan, rázuhan
  • nekitámad, nekimegy, rátámad, rámászik (bizalmas), ráront, letaglóz, ráveti magát, nekirohan
  • belegyalogol (szleng), leszid, ledorongol (bizalmas)
  • hozzáfog, hozzálát, nekikezd, munkához lát, nekifekszik, nekiveselkedik, belevág, nekigyürkőzik

dália

főnév
  • krumplirózsa, georgína (szaknyelvi)

csont

főnév
  • konc, cubák (tájnyelvi), os (szaknyelvi)
  • csontváz, maradvány, tetem (régies)

alszik

ige
  • aluszik (választékos), nyugszik, hál (választékos), nyugovóra tér (választékos), álomra hajtja fejét (választékos), bólint (tájnyelvi), durmol, szundizik, horkol (bizalmas), alukál (bizalmas), hajcsizik (bizalmas), hajcsikál (bizalmas), csicsikál (bizalmas), csucsukál (bizalmas), csucsul (tájnyelvi), tentél (bizalmas), tentézik (bizalmas), tentikél (bizalmas), kum (bizalmas), kummant (tájnyelvi), aludál (tájnyelvi), buvál (tájnyelvi), dormitál (tájnyelvi), szunyál (szleng), döglik (durva)
  • szendereg, szundikál, bóbiskol, szunnyad, szundít, szunyókál, sundizik (bizalmas) Sz: húzza a lóbőrt; alszik, mint a bunda; alszik, mint a mormota; alszik, mintha fejbe verték volna

diplomatikus

melléknév
  • tapintatos, ügyes, tárgyalóképes, tárgyalókész, sima modorú, körültekintő, meggondolt, hajlékony, rugalmas, simulékony

forgás

főnév
  • pörgés, örvénylés, kavargás, gomolygás, körben járás, kerengés, rotáció (szaknyelvi), perdület (szaknyelvi), forgatag (tájnyelvi)
  • váltakozás, irányváltoztatás, körfordulat
  • forgalom
  • kelep (szaknyelvi), piruett (szaknyelvi), megperdülés, orsó

gimnazista

főnév
  • középiskolás, gimis (bizalmas), gimista (bizalmas)

integet

ige
  • jelt ad, jelez, lobogtat
  • figyelmeztet

hazakísér

ige
  • hazavezet, hazakezel (tájnyelvi), hazaduvaszt (tájnyelvi), hazakísért (tájnyelvi)

felparcelláz, fölpar

ige
  • feldarabol, feloszt, szétoszt, széttördel, kimér, részekre oszt, tagosít, tábláz

felbecsül, fölbecsül

ige
  • felmér, megbecsül, értékel, felértékel, feltérképez, kiszámít, taksál, mérlegel, megsaccol (bizalmas), megprisál (régies)
  • appreciál (régies)

fésű

főnév
  • tetűgereblye (tájnyelvi), tetűpuska (szleng), gereben (tájnyelvi)

határoz

ige
  • dönt, döntést hoz, eltökél, eltökéli magát, elszánja magát
  • határozatot hoz, végez, rendelkezik, diszponál (szaknyelvi)
  • jelent, számít, szerepet játszik (valamiben)

felszólaló, fölszóla

melléknév, főnév
  • hozzászóló, interpelláló
  • javasló, pártoló, támogató, közbenjáró

emelkedés

főnév
  • növekedés, fokozódás, erősödés, nagyobbodás, gyarapodás, szaporodás, öregbedés (régies)
  • előlépés, előmenetel, előrehaladás
  • emelkedő, kiemelkedés, meredek, domb, magaslat, halom, bucka, lanka, hát, földhát, kaptató (tájnyelvi), part (tájnyelvi)

fitos

melléknév
  • pisze, turcsi, turpis (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), fitris (tájnyelvi), felhajlott (régies), horgadt (régies)

havi

melléknév
  • havonkénti, hónaponkénti