dorbézol szinonimái

ige
  • mulat, mulatozik, dőzsöl, dáridózik, tobzódik, tivornyázik, dombéroz (régies), korhelykedik, részegeskedik, lumpol (bizalmas), kicsapong, éjszakázik, murizik (bizalmas), züllik, vigad, duhajkodik, devernyál (tájnyelvi), lumpíroz (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

humanista

melléknév
  • emberséges, emberbaráti, együtt érző

rendjel

főnév
  • érdemrend, ordó (idegen), kitüntetés, dekoráció (bizalmas)
  • kitűző, jelvény, érem, plecsni (pejoratív)
  • csillag
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dorbézol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dékán

főnév
  • (tájnyelvi): harangozó, sekrestyés, egyházfi
  • esperes, alesperes

buli

főnév
  • (bizalmas): mulatság, muri, eszem-iszom, vigalom, összejövetel, szórakozás, parti (bizalmas), banzáj (szleng), hepaj (szleng), hejehuja (bizalmas)
  • (szleng): vállalkozás, üzlet, munka, meló (szleng)
  • bűntett, bűntény, bűncselekmény, balitács (szleng), balhé (szleng), bűnvádi (szleng)

borsoz

ige
  • fűszerez, ízesít

belátás

főnév
  • belelátás, betekintés
  • méltánylás, elnézés, megértés, könyörület, szánalom
  • megítélés, felfogás, megfontolás, ítélet, ítélőképesség, vélemény

dirigál

ige
  • (régies): kormányoz, igazgat
  • (bizalmas): irányít, vezet, utasít, utasítgat, parancsol, parancsolgat, rendelkezik, előír, diktál, kézben tartja a gyeplőt
  • vezényel

elavult

melléknév
  • divatjamúlt, aggott (régies), elaggott, ásatag, ósdi, porlepte, ócska, régimódi, ódivatú, régi vágású, ó (régies), ódon
  • korszerűtlen, idejétmúlt, túlhaladott, anakronisztikus, időszerűtlen
  • érvénytelen, hatálytalan, elévült

lehallgat

ige
  • kihallgat, lefülel (bizalmas), végighallgat, hallgatózik, figyel

árnyalat

főnév
  • szín, színárnyalat, fokozat, színezet, tónus, valőr (idegen), árnyéklat (régies)
  • különbség, eltérés, nüansz (idegen)

anyó, anyóka

főnév
  • öregasszony, öreganyó, vénasszony, néni, nénike, mámi, nyanya (szleng), nyanyó (tájnyelvi), banyóka (tájnyelvi), szüle (tájnyelvi), manó (tájnyelvi)

átkarol

ige
  • átölel, megölel, átfog, átfon, átkulcsol, magához szorít, keblére ölel, karjába szorít, karjai közé kap, karjába zár, átnyalábol, körülkulcsol (régies)
  • (régies): bekerít, körülkerít, körülvesz, körülzár, körbezár, karcsol (régies)

élelmezés

főnév
  • étkeztetés, ellátás, etetés, táplálás, kosztoltatás (bizalmas), menázsi (régies), gondoskodás (valakiről), penzió (szaknyelvi), alimentáció (régies)

előhozakodik

ige
  • felvet, előhoz, előáll, előjön, említést tesz, előrukkol (bizalmas), kirukkol (bizalmas), szóba hoz

fogtömés

főnév
  • tömés, plomba (szaknyelvi)

faragatlan

melléknév
  • bárdolatlan, csiszolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár, nyers, darabos, közönséges, pallérozatlan, útszéli, alpári, parlagi, póri, pórias, udvariatlan, otromba, primitív, érdes, pimasz, durva, paraszt, prosztó (szleng), mucsai (durva), bumburnyák, surmó, sutyerák, tahó (bizalmas), tapló, bugris (pejoratív), bunkó, tuskó (pejoratív), böszme (tájnyelvi), alafáré (tájnyelvi) Sz: nem volt gyerekszobája; istállóban nőtt fel; ló nézett ki a gyerekszobája ablakából; hullik a vetőmag a szájából
  • (régies): dísztelen, idomtalan
  • rendetlen, csintalan

döbbent

melléknév
  • megdöbbent, megrendült, elképedt, ámuló, felháborodott

darabol

ige
  • felvág, összevág, vagdal, vagdos, metél, hasogat, szabdal, tördel, darabít (tájnyelvi), aprít, nagyol, felfűrészel, trancsíroz
  • (régies): rombol, tör, ront

egyforma

melléknév
  • azonos, ugyanolyan, egyenlő, egyöntetű, egybehangzó, egyazon, egyféle, egyező, megegyező, egybevágó, egal, ekvivalens, uniformis, egykutya, egyarányos (régies), egyded (régies), egyrendű (régies), egyarántos (tájnyelvi), egyfajtú (tájnyelvi), egyhagyási (tájnyelvi), egykorás (tájnyelvi), egymódú (tájnyelvi) Sz: az egyik részeg, a másik tántorog; az egyik ördög, a másik gonosz lélek; egy korpán híznak; egy pórázon futnak; egy ágyban hálnak; egy nyomban járnak; egy húron pendülnek; egy bordában szőtték őket; egyfelé kavarják a kását; egyik gubás, másik subás; egyik kutya, másik eb; egyik dolmányszűr, másik szűrdolmány; egyik bakot fej, másik a rocskát tartja; egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; egyik kapzsi, másik habzsi; egyik kökény, másik galagonya; egymásnak kezet adhatnak; kezet foghatnak; olyanok, mint a nyúlszar
  • egyenletes, változatlan, egyhangú, unalmas, sablonos, sztereotip (idegen), monoton, látlagos (régies)

fagy1

ige
  • megfagy, kihűl, megdermed, megmerevedik, jeged (tájnyelvi), jégzik (tájnyelvi), körmed (tájnyelvi), megkörömködik (tájnyelvi), gérezik (tájnyelvi)
  • csikorog

dúlt

melléknév
  • feldúlt, izgatott, zilált, zaklatott, magából kikelt

bűnhődik

ige
  • megbűnhődik, lakol, meglakol, elszenved, felel (valamiért), vezekel, adózik, fizet, megadja az árát, megissza a levét, ráfázik (szleng), megjárja, megkeserül (valamit)

éhkopp

főnév
  • éhség, éhezés, koplalás, böjt, böjtölés

fantázia

főnév
  • képzelet, képzelőerő, képzelőtehetség, lelemény, kreativitás
  • ábránd, ábrándkép, látomás, álmodozás, képzelődés, merengés, fantazmagória, hallucináció, légvár, álomvilág, agyszülemény