ezüstnemű szinonimái

főnév
  • ezüstkészlet, evőkészlet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

piszkol

ige
  • piszkít, koszol, maszatol, mocskol, szennyez, keszmetel (tájnyelvi)
  • székel, kakál (bizalmas), kakil (bizalmas), nagydolgozik (bizalmas), szarik (durva)
  • ócsárol, gyaláz, pocskondiáz, szidalmaz, becsmérel, szid

változó II.

főnév
  • paraméter (szaknyelvi), adat, mutató
  • variáns (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): fehérnemű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ezüstnemű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

erősködik

ige
  • bizonykodik, bizonygat, fogadkozik, kardoskodik, köti magát (valamihez)
  • (régies): fáradozik, erőlködik
  • huzakodik

éljen

indulatszó
  • vivát!, bravó! (bizalmas)

élethivatás

főnév
  • hivatás, pálya, életpálya, foglalkozás, mesterség, professzió (régies)

dirigál

ige
  • (régies): kormányoz, igazgat
  • (bizalmas): irányít, vezet, utasít, utasítgat, parancsol, parancsolgat, rendelkezik, előír, diktál, kézben tartja a gyeplőt
  • vezényel

étekfogó

főnév
  • (régies): étekhordó, felszolgáló
  • (régies): asztalnok

felizgat, fölizgat

ige
  • feldühít, felbosszant, felidegesít, felmérgesít, izgalomba hoz, feldúl, felzaklat, felkavar, megzavar, felingerel, megráz
  • fellelkesít, felvillanyoz, feltüzel, lázba hoz, tűzbe hoz, felpezsdít, felélénkít, felgyújt, felajz, bepörget (szleng), felhúz (szleng), spannol (bizalmas), stenkerol (szleng), felbuzerál (tájnyelvi), felpangál (tájnyelvi), emocionál (idegen), échauffíroz (idegen)
  • uszít, fellázít

mindenfelől

határozószó
  • mindenhonnan, mindenünnen, minden oldalról, mindenünnét (tájnyelvi)
  • körös körül

cinkos

főnév
  • bűnrészes, bűntárs, bűnsegéd (szaknyelvi), tettestárs, cinkostárs, bajtárs, szövetséges, kollaboráns (idegen), haver (bizalmas), segítőtárs, kebelbarát, pajtás, cimbora, raló (tájnyelvi)
  • (régies): játékos, alakos, komédiás, táncos

büszke

melléknév
  • önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
  • (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
  • kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
  • (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
  • emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
  • nagyratörő, nagyralátó

csekkszámla

főnév
  • folyószámla, bankszámla

felőröl, fölőröl

ige
  • szétmorzsol, szétzúz, porít, felaprít, szemcséz
  • fogyaszt, soványít, emészt, meggyötör, kimerít, megkínoz, tönkretesz
  • megsemmisít, elpusztít, felemészt

fogékonyság

főnév
  • érzékenység, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlandóság, készség, diszpozíció (szaknyelvi), tehetség, hajlam, érzék, hajlamosság, prediszpozíció (idegen), vonzódás, vonzalom, receptivitás (szaknyelvi)

hókuszpókusz

főnév
  • szemfényvesztés, bűvészkedés, varázslat
  • csalás, mesterkedés, elbűvölés
  • teketória, hűhó, cécó (bizalmas), ceremónia, formaság, felhajtás

gyümölcs

főnév
  • termés
  • siker, eredmény, nyereség
  • gyermek, utód, ivadék, sarj, leszármazott

fabuláz

ige
  • mesél, anekdotázik, adomázik
  • fecseg, locsog, csacsog, kotyog, lefetyel, cseveg, karattyol, trafikál (régies)
  • lódít, hazudik, füllent, tódít, hamukál (szleng)

erika

főnév
  • csarab, hangafa, hanga

felcsattan, fölcsatt

ige
  • felhangzik, felzeng, felzúg
  • kifakad, haragra lobban, felfortyan, felgerjed, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felkiált

gyomorbaj

főnév
  • gyomorbetegség, gasztropátia (szaknyelvi)

farag

ige
  • vés, metsz, ró, bárdol (régies), fúr-farag, barkácsol, fabrikál, farigcsál (bizalmas), faracskál (tájnyelvi), halkál (tájnyelvi)
  • mintáz, alkot, (szobrot) készít, szobrászkodik
  • (ceruzát) hegyez, spiccel (szaknyelvi)
  • (rímeket) kovácsol, (verset) ír, verselget, (rímeket) gyárt (pejoratív)
  • (valakiből valamit): nevel, formál, gyúr

ellenálló képesség

főnév
  • védettség, immunitás (szaknyelvi), edzettség, ellenállás

felfog, fölfog

ige
  • felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
  • megfog, felemel
  • véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
  • (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
  • megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)

gyűjt

ige
  • összehord, összeszed, akkumulál (szaknyelvi), aggregál (szaknyelvi), felhalmoz, szerez, beszerez, betakarít, kazaloz (tájnyelvi), tetéz, rakásol (régies), raktároz, tárol
  • takarékoskodik, félretesz, spórol (bizalmas), élére rak, zsugorgat, kuporgat, őrizget, tartalékol
  • kéreget, kunyerál, koldul, kalapoz, perselyez, tányéroz, koledál (régies)
  • megszerez, akvirál (régies)
  • összevon, összehív, összecsődít, összeterel, újoncoz (régies), verbuvál, toboroz (régies), rekrutál (régies)
  • keres, böngész, bogarász, tallóz, szed