elhány szinonimái

ige
  • ellapátol, eltakarít, eldobál, elszór, eltávolít
  • elveszít, elveszt, elhagy, elrak
  • eldob, eldobál, elhullat
  • (tájnyelvi): elkölt, elver, elszór, elherdál, elfecsérel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lator

főnév
  • gonosztevő, rabló, zsivány (régies), útonálló, haramia, gyilkos
  • gazfickó, gazember, akasztófáravaló
  • (régies): szerető, kurafi
  • (jelzőként): gonosz, elvetemült, gyalázatos, galád, bitang, hitvány, álnok, istentelen, vásott, engedetlen, csintalan
  • pajzán, huncut
  • buja, parázna, kicsapongó

megért

ige
  • hall, meghall
  • észlel, érzékel
  • felfog, appercipiál (idegen), megragad, kapiskál (bizalmas), felér ésszel, belát, átlát, felismer
  • kiért, kivesz, kiszed, rájön, kihámoz, kibetűz, felfedez, tisztába jön, elért (régies), veszi a lapot (bizalmas)
  • azonosul (valakivel), átérez
  • (régies): tudomásul vesz, megtud, értesül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elasztikus

melléknév
  • rugalmas, ruganyos, rugékony, nyúlékony, kihúzható, tágítható

csörömpöl

ige
  • csörög, zörög, zakatol, kerepel, zötyög, dörög, zurbol (tájnyelvi), lármázik, csirimpel (tájnyelvi), csörinkel-bölinkel (tájnyelvi), kelamol (tájnyelvi), lömötöl (tájnyelvi)

csikorgó

melléknév
  • csikorgós, nyikorgó, fülsértő, fülhasogató, bántó, agyargó (tájnyelvi)
  • (hideg): dermesztő, farkasordító

borsoz

ige
  • fűszerez, ízesít

élethivatás

főnév
  • hivatás, pálya, életpálya, foglalkozás, mesterség, professzió (régies)

elsinkófál

ige
  • ellop, elcsen, elemel, elsikkaszt, elcsíp, magához vesz, elvisz, eldug, zsebre tesz, zsebre dug (bizalmas), megdézsmál, elcsór (szleng), elmismásol (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megcsap (szleng), rajzol (szleng), elidegenít (szaknyelvi), eltulajdonít, zabrál (szleng), megfúj (szleng), zsebel (szleng)
  • (régies): elherdál, elpazarol, elpocsékol

maszkíroz

ige
  • adjusztíroz (szaknyelvi), alakít, kikészít (arcot)
  • álcáz, elrejt, elleplez

bejut

ige
  • bemegy, behatol, benyomul, beférkőzik, befurakodik, bevergődik
  • bekerül

bebalzsamoz

ige
  • mumifikál (szaknyelvi)

bemesél

ige
  • (valakinek valamit): bebeszél, elhitet, bead (bizalmas)

eltikkad

ige
  • elfárad, ellankad, elbágyad, elernyed, kitikkad (bizalmas), lekókad, elpenyhed (tájnyelvi), elgyöngül, kimerül

estefelé

határozószó
  • estendőn (tájnyelvi), estendén (tájnyelvi), szürkületkor, alkonyattájt, alkonyatkor, este

guzsaly

főnév
  • rokka, pergőrokka, kézirokka, gyalogrokka
  • rokkaszár, rokkafa, unottfa (tájnyelvi)

fénytan

főnév
  • optika

elhasználódik

ige
  • elkopik, elvásik, tönkremegy, elromlik, elöregedik

eksztázis

főnév
  • elragadtatás, egzaltáció, révület, révedezés, önkívület, őrjöngés, transz (bizalmas), delírium, megszállottság
  • örömmámor, diadalmámor, eufória, lelkesültség, lelkesedés, túlfűtöttség, rajongás, ujjongás

előfordul

ige
  • megtörténik, megesik, adódik, előáll, előadódik, előadja magát, felmerül, jelentkezik, bekövetkezik
  • létezik, van, előkerül, feltűnik, mutatkozik, szerepel, található, fellelhető, felbukkan

felváltva, fölváltva

határozószó
  • váltakozva, váltott sorrendben, szerre-szerre (tájnyelvi)

elkeseredik

ige
  • elszomorodik, kedvetlenedik, nekibúsul, kétségbeesik, elcsügged, elszontyolodik, odalesz, letörik, sírva fakad Sz: a búnak fenekébe esik

dagadt

melléknév
  • duzzadt, felfújt, püffedt, puffadt, pöffeteg, táskás, ödémás, degesz (tájnyelvi)
  • kövér, hájas, elhízott, pohos, pocakos, testes, hasas (bizalmas), dagi, pufi (bizalmas), pufók (bizalmas), dundi, degedt (tájnyelvi)
  • (főnévként): hájtömeg, hájpacni, töltött zokni (szleng)

előszoba

főnév
  • várószoba, váró, előtér, belépő, bejárat, foyer (idegen), vestibulum (régies)

fényesség

főnév
  • fény, világosság, ragyogás, csillogás, tündöklés
  • fényerő, fényerősség