fafejű szinonimái

melléknév
  • értetlen, ostoba, buta, oktalan, tökéletlen, nehézfejű, nehéz felfogású, tompa agyú, hülye, tökfejű, hájfejű, vízagyú (szleng), hígagyú (durva)
  • konok, makacs, dacos, csökönyös, nyakas, vaskalapos, merev, begyepesedett

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

légtér

főnév
  • térfogat, köbtartalom

leborul

ige
  • felborul, feldől, ledől, leborul, leesik
  • levágódik
  • leroskad, leomlik, lerogy, leereszkedik
  • hódol, térdre borul, letérdel, térdre hull, esdekel, leborong (tájnyelvi)
  • lezserdül (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fafejű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

értékesít

ige
  • elad, áruba bocsát, árusít, árul, pénzzé tesz, túlad (valamin), forgalomba hoz, realizál (szaknyelvi)
  • felhasznál, hasznosít, hasznot húz (valamiből), kiaknáz

elkedvetlenít

ige
  • elszomorít, elkeserít, lehangol, letör, kedvét szegi, elcsüggeszt, lelankaszt, lelohaszt, elszontyolít, lekókaszt, lelomboz (szleng), lehervaszt (bizalmas), elbátortalanít, deprimál (szaknyelvi), lehűt, lesújt, lever, nyomaszt

életszükséglet

főnév
  • létszükséglet, létföltétel, létkérdés

díszlet

főnév
  • (szaknyelvi): dekoráció, színfal, kulissza, szuffita (idegen)

étkeztetés

főnév
  • kosztoltatás (bizalmas), ellátás, élelmezés

félkarú

melléknév
  • egykarú, félkezű

mindinkább

határozószó
  • mindjobban, egyre, mind, hovatovább, mindegyre, mindig

ciráda

főnév
  • díszítés, dísz, díszítmény, díszítőelem, ékítmény, cifrázat, cifraság, cirkalom (régies), cikornya
  • szóvirág, frázis, cikornya

cáfolhatatlan

melléknév
  • tagadhatatlan, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, biztos, elvitathatatlan, megtámadhatatlan, letagadhatatlan, vitán felül álló, megdönthetetlen, apodiktikus (szaknyelvi)

csellózik

ige
  • gordonkázik, kisbőgőzik, violincellózik
  • (szleng): mosogat

felragyog, fölragyog

ige
  • feltündöklik, felfénylik, kifényesedik, kigyúl, kisüt, fellobban, felvillan, felcsillan, megcsillan, kiraggyant (tájnyelvi)

fogó I.

melléknév
  • szorító, markoló, kapaszkodó

holott I.

kötőszó
  • bár, ámbár, noha, pedig, jóllehet, ellenben

gyűszű

főnév
  • dedzsetár (tájnyelvi)

fagylaltozik

ige
  • fagyizik (bizalmas), jégkrémezik

érlel

ige
  • megérlel, éreszt (tájnyelvi)
  • fejleszt, formál, dédelget, melenget

feldobál, földobál

ige
  • felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

gyorsfagyasztott

melléknév
  • mélyhűtött, mirelit

farzseb

főnév
  • hátsó zseb

ellenlábas

főnév
  • vetélytárs, rivális, opponens (szaknyelvi), antagonista (régies), antipodus (választékos), konkurens
  • rosszakaró, ellenség, ellenfél, haragos

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

gyűlöletes

melléknév
  • utált, utálatos, ellenszenves, visszataszító, megvetésre méltó, elvetemült, gonosz, odiózus (régies), undorító, irtóztató, iszonytató, felháborító, gyalázatos, kiállhatatlan, rettegett