félkarú szinonimái

melléknév
  • egykarú, félkezű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

minuta, minutum

főnév
  • másodperc, pillantás, perc, pillanat

kézírás

főnév
  • kézvonás, írásmód, betűvetés
  • firka, macskakaparás
  • folyóírás, szépírás, kalligráfia (idegen)
  • (régies): kézirat, manuscriptum (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a félkarú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fejsze

főnév
  • balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

eltávolít

ige
  • eltüntet, eltakarít, elvisz, levisz (bizalmas), lekapar, letisztít, (akadályt) elhárít, félretol, eliminál (idegen)
  • (szervet, végtagot): kivesz, kioperál, kimetsz, reszekál (szaknyelvi), amputál (szaknyelvi)
  • kitesz, kirak, kidob, elbocsát, kizár, kicsap, eltanácsol, elküld, kiebrudal, kiadja az útját, kihajít, elkerget, kirúg (bizalmas), kivág, destituál (idegen), relegál (régies), leráz, elobsitol (tájnyelvi), meneszt
  • elidegenít, elhidegít, elmar, elválaszt, elszakít, elszakaszt (régies)

előrevisz

ige
  • előbbre visz, előrehoz, előretol, előretesz
  • előmozdít, segít, siettet, előrelendít, fellendít, előtérbe helyez, növel, gyarapít, erősít, fokoz, felvirágoztat, kiművel, fejleszt

éhes

melléknév
  • ehetnékje van, kiéhezett, korgó gyomrú, éh (régies), eléhezett (régies), kajás (szleng), flamós (szleng), halós (szleng), éhenbőgi (tájnyelvi), éhing (tájnyelvi), enniles (tájnyelvi), koldusbendőjű (tájnyelvi) Sz: az éhkoppot nyeli; csillagokat lát az éhségtől; delet harangoznak a gyomrában; éhes, mint a farkas; jojózik a szeme az éhségtől; koplal, mint a cigány lova; kopog a szeme az éhségtől; korog a numerája; majd kilyukad a gyomra; megenné a marokvasat; megenné a méreghúrt is; megenné a vasszeget is; megenné már a boszorkány főztjét is; megenné a patkószeget is; muzsikálnak a hasában a cigányok
  • (valamire): sóvár, sóvárgó, vágyódó, szomjas, szomjúhozó (választékos)

felfed, fölfed

ige
  • kitakar, elétár, megmutat, látni enged, napvilágra hoz, feltár, lerántja a leplet (valamiről), leleplez, szellőztet, elárul, elmond, exponál (idegen), revelál (idegen), felplankol (idegen), kivilágosít (tájnyelvi)
  • megfejt, megold, kibogoz, fényt derít (valamire), megmagyaráz, tisztáz

fióka

főnév
  • kicsinye (valaminek), utód, sarj, fia (választékos), fiók (tájnyelvi), kölyök
  • madárfióka

napilap

főnév
  • hírlap, újság, lap, napisajtó

csörte

főnév
  • asszó (szaknyelvi), összecsapás, menet

csínján

határozószó
  • vigyázva, kíméletesen, óvatosan, elővigyázatosan, körültekintően, körültekintéssel, szőrmentében (bizalmas), szőrmentén (bizalmas)
  • mértéktartóan, mértékletesen, módjával

állampolgári

melléknév
  • polgári, alanyi

derű

főnév
  • napsütés, napfény, verőfény, világosság, ragyogás, csillogás
  • derültség, megelégedettség, jókedv, vidámság, élénkség, életkedv, elevenség, életöröm, ujjongás, boldogság
  • jókedv, vígság, derültség, nevetés, kacagás

fogva

névutó
  • (valaminél): folytán, következtében, következőleg (valamiből)
  • (valamitől): kezdve, kezdődően, számítva

gazsulál

ige
  • hízeleg, dörgölődzik, dörgölőzik, törleszkedik, hajbókol, alázatoskodik, csúszik-mászik, nyal (szleng), nyalizik (bizalmas), pedálozik (szleng)

impertinencia

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, orcátlanság (választékos), pimaszság

határol

ige
  • körülhatárol, körülvesz, körülfog, körülzár, kerít, övez, szegélyez

felkerekedik, fölker

ige
  • elindul, útnak indul, útnak ered, útra kel, felszedi a tábort, szedi a sátorfáját, felcihelődik, felfordul (tájnyelvi), felkavarodik (tájnyelvi), fellázul (tájnyelvi), felruccan (régies), elutazik, elmegy, eltávozik, elsétál, kereket old

fehér I.

melléknév, főnév
  • hófehér, hószín, tejfehér, tejszínű, alabástromfehér (választékos), alabástrom (választékos), liliomfehér (választékos), galambfehér, habfehér, hattyúfehér, patyolatfehér, patyolat (választékos), krétafehér, sápadt, viaszfehér, ezüstszínű, falfehér, halvány, halovány (választékos), fakó, fejér (régies), gyenge (tájnyelvi)
  • ősz, galambősz, havas (választékos), deres, ezüstfehér, ezüst, ezüstös
  • színtelen, sima, egyszerű
  • üres, kitöltetlen
  • tiszta, hamvas, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, romlatlan, bűntelen, szűzies, jámbor (régies)

fennállás

főnév
  • létezés, megléte (valaminek), létel (régies), fennmaradás, érvényesség, hatályosság

harmad I.

számnév
  • egyharmad
  • harmadik (régies)

felpiszkál, fölpiszk

ige
  • feltúr, felkotor, felszít
  • felizgat, izgalomba hoz, feldühít, felbosszant, felmérgesít, felbőszít, feldúl, felzaklat, felkavar, megzavar, felingerel, megráz

elválik

ige
  • szétválik, elkülönül, különválik, széthasad, kettéválik, szétválasztódik, (út) elágazik
  • eltávozik, elbúcsúzik, elköszön, elszakad, megválik
  • (házaspár): szétmegy, széjjelmegy, különmegy, felbontja a házasságot Sz: külön kenyérre megy; kétfelé hányják a sonkát; kettévágják a kenyeret
  • különbözik, elkülönül, elhatárolódik, kiválik
  • eldől, tisztázódik, kiderül, elhatározódik (régies)

festői

melléknév
  • szemléletes, színes, színpompás, festeni való, festő ecsetjére való, pittoreszk (idegen), képszerű, dekoratív

haszontalan

melléknév
  • hasznavehetetlen, használhatatlan, értéktelen, ördögadta, dibdáb, apró-cseprő, improduktív, szemétrevaló
  • sikertelen, hasztalan, hiábavaló, hívságos, hiú, meddő, kárba veszett, eredménytelen, illukratív (régies)
  • hitvány, semmirekellő, semmiházi, semmirevaló, semmit érő (tájnyelvi), akasztófáravaló, szedtevette (tájnyelvi), disznófülű (tréfás), kutyafülű (tréfás), kutyaházi (tréfás), disznófoganású (tájnyelvi), ebszülte (tájnyelvi)
  • rosszcsont, ebadta, csintalan, vásott, huncut, engedetlen, bitang, nyavalyás
  • (régies): mihaszna, naplopó, léhűtő, lebzselő, lebzsi (bizalmas)