kassza szinonimái

főnév
  • pénzszekrény, páncélszekrény, mackó (szleng)
  • pénztárgép
  • pénztár, takarékpénztár (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): bevétel, készpénz, pénzkészlet, pénztárállomány, pénztárkészlet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

édeskés

melléknév
  • édeses, cukros
  • émelyítő, geil (bizalmas), csömörletes (régies)
  • csöpögős, szirupos
  • mézesmázos, mézes, hízelgő, finomkodó, behízelgő, affektált, negédes, kényeskedő, édeskedvű (tájnyelvi)

könyvespolc

főnév
  • könyvállvány, könyvtartó, téka (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kassza szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

juttat

ige
  • küld, továbbít
  • ad, adományoz, ajándékoz, kioszt, odaítél, folyósít, biztosít, nyújt, részesít
  • hagyományoz, ráhagy, ráruház

hurka

főnév
  • gömböc (tájnyelvi), tüttös (tájnyelvi), csurka (tájnyelvi)
  • véraláfutás, daganat
  • (jelzőként) (szleng): gyenge

homokos2

melléknév, főnév
  • (szleng): homoszexuális, meleg, buzeráns (durva), buzi (durva), laboráns (szleng), baboskendő (szleng), kislány (szleng), köcsög (szleng)(bizalmas)

halványodik, halvány

ige
  • sápad, fakul, színtelenedik, homályosodik, szürkül
  • tompul, mattul
  • gyengül, elmosódik, halkul

kapitalista

főnév
  • tőkés, magántőkés, tőkepénzes

kibomlik

ige
  • meglazul, felbomlik, kibogozódik, kioldódik, szétbomlik, szétnyílik, széjjelnyílik, szétesik, kifűződik, kigubancolódik, felfeslik, kifeslik, eloldózik (tájnyelvi), megoldul (tájnyelvi)
  • szétterül, kiterjed
  • kibontakozik, kifakad, kinyílik, kipattan, fejlik (régies), kihajt, feslik, feslődik

származik

ige
  • ered, leszármazik, sarjad, eredezik, gyökerezik, fakad, jő (régies), jön, fajzik
  • visszanyúlik, visszaeredeztethető
  • születik
  • elszármazik, kikerül, vetődik
  • deriválódik (idegen)
  • létrejön, keletkezik, támad, adódik, indul, kifejlődik, kialakul

gázfejlesztő

főnév
  • gázgenerátor

függeszkedik

ige
  • akaszkodik, kapaszkodik, lóg, csimpaszkodik, csipeszkedik (tájnyelvi), csimpajkózik (régies), csingalózik (tájnyelvi), csingaszkodik (tájnyelvi), lógaszkodik (régies), kinkargózik (tájnyelvi)

elfogultság

főnév
  • részrehajlás, szubjektivitás (idegen), előítélet, megkülönböztetés, kivételezés, protekció, kedvezmény, prejudícium (szaknyelvi), előszeretet, majomszeretet (szleng)
  • (régies): elfogódottság, feszélyezettség, félénkség, kényszeredettség, zavar, megilletődöttség

görcsöl

ige
  • (tájnyelvi): csomóz, köt
  • csikar, görcsözik (tájnyelvi)

kificamodik

ige
  • kiugrik, kifordul, kimegy a helyéből, megrándul, kirándul, kibicsaklik, csikkan (régies), marjul, megmarjul (tájnyelvi), kimarjul (tájnyelvi), kicsuklik (tájnyelvi), kificamlik (tájnyelvi), kiszeglik (tájnyelvi), fitorodik (tájnyelvi)
  • elferdül, eltorzul

kitöröl

ige
  • megtöröl, kitisztít, kitakarít, kimos, kivesz
  • felitat, (szaftot) kitunkol
  • kiradíroz, kihúz, áthúz, kivakar, kifest, kigumiz, kigumielasztikumoz (régies), deleál, érvénytelenít, megsemmisít, sztorníroz (szaknyelvi), hatálytalanít
  • (emlékezetéből, lelkéből): kivet, száműz, kiirt

más

névmás
  • egyéb
  • másvalaki, másvalami
  • eltérő, elütő, különböző, másmilyen, másféle, másfajta, másforma

lakkoz

ige
  • fényez, lazúroz (szaknyelvi), fénymázol, politúroz (idegen), firnájszol (tájnyelvi)

kategorizál

ige
  • osztályoz, besorol, értékel, minősít, kvalifikál, skatulyáz (pejoratív), klasszifikál (régies)
  • válogat, szortíroz (bizalmas), csoportosít, rendszerez, szisztematizál

józan

melléknév
  • mértékletes
  • önmegtartóztató, absztinens (idegen), antialkoholista
  • higgadt, megfontolt, meggondolt, átgondolt, ésszerű, helyes, racionális, okos, bölcs, tisztafejű, tisztán látó, körültekintő, tárgyilagos, gyakorlatias
  • mértéktartó, szolid, óvatos

kései

melléknév
  • késői, utóbbi, késlekedő, késedelmes, megkésett, elkésett

különböző

melléknév
  • eltérő, elütő, különnemű, heterogén, diszparát (idegen), hasonlíthatatlan, más, másféle, másmilyen, másfajta, másnemű, különfajú, ellentmondó
  • széthúzó, szétágazó, divergens (szaknyelvi)
  • különféle, különbféle (tájnyelvi), sokféle, többféle, változatos

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik

ideg

főnév
  • húr (régies), nervus (idegen)

kezd

ige
  • nekifog, nekivág, nekilát, hozzáfog, hozzálát, megkezd, pedz, belefog, szedelőzködik, kezdeményez, lanszíroz (idegen), rákezd, belekap, nekiáll, bevezet, indít, kezdegel (tájnyelvi)

lajhár

főnév
  • dologkerülő, naplopó, csavargó
  • (jelzőként): aluszékony, álmos, rest, tohonya, tunya, lanyha