értékesít szinonimái
ige
- elad, áruba bocsát, árusít, árul, pénzzé tesz, túlad (valamin), forgalomba hoz, realizál (szaknyelvi)
- felhasznál, hasznosít, hasznot húz (valamiből), kiaknáz
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kalamajka
főnév
- (bizalmas): zűrzavar, kavarodás, felfordulás, hecc, zűr, baj, kellemetlenség, hajcihő (bizalmas), cécó (bizalmas), balhé (szleng), grimbusz (bizalmas)
- (tájnyelvi): tánc
- mulatság
- lakodalom
- (régies): gyapjúkelme
- kacabajka
elégedetlen
melléknév
- kielégületlen, elégületlen (régies), békétlen, zúgolódó, elégedetlenkedő, lázongó, lázadozó, háborgó, viszálykodó, zsémbes, mogorva, zsörtölődő, nyűgös, nyugtalan, frusztrált (választékos) Sz: ha leül is, jaj, ha felkel is, jaj; a szar is ízetlen neki; a jó szag is büdös neki; nem elég kerek neki a világ
csúsztatás
főnév
- (régies): csempészés
- (bizalmas): félremagyarázás, megtévesztés, hazugság, ámítás, valótlanság
fejsze
főnév
- balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)
buktató
főnév
- akadály, gát, nehézség, probléma
- (szleng): detektív, nyomozó, szimat (szleng), farkas (szleng)
bosszantó
melléknév
- terhes, kínos, kellemetlen, zavaró, nyugtalanító, bántó, fülsértő (hang), idegesítő, bőszítő, mérgesítő
feléget, föléget
ige
- felperzsel, feltüzel (valamit), felgyújt, lángba borít, földig éget, porig éget, elhamvaszt, elpusztít
fennhangon
határozószó
- hangosan, hangos szóval, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, hangoskodva, nagy hangon, torkaszakadtából
henye
melléknév
- henyélő, lusta, tunya, tohonya, semmittevő, rest, tétlen, haszontalan, mihaszna, semmirekellő, naplopó, penye (tájnyelvi), vaszka (tájnyelvi), here
- (megnyilatkozás, magatartás): odavetett, felületes, semmitmondó, nyegle
- (életforma): haszontalan, semmittevő, munkátlan, dologtalan
gunyoros
melléknév
- csúfondáros, élces, kaján, csípős, ironikus (idegen), maliciózus, szarkasztikus (választékos), szatirikus
értelmetlenség
főnév
- badarság, zagyvaság, zagyvalék, képtelenség, abszurdum, nonszensz (bizalmas), összevisszaság, sületlenség, zöldség (bizalmas), ökörség (durva), szamárság, marhaság (bizalmas), hülyeség
elvetemedik
ige
- elferdül, elgörbül, elhajlik, kihajlik (szaknyelvi), megvetemedik
- lealacsonyodik, elvetemül (régies), elaljasodik, elfajzik (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): (seb) elmérgesedik
- (tájnyelvi): (kert) elgazosodik
gőgös
melléknév
- elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
- büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat
életképes
melléknév
- életerős, életrevaló
- megvalósítható, kivitelezhető, keresztülvihető, teljesíthető, épkézláb
fázis
főnév
- szakasz, időszak, ciklus, korszak, intervallum, periódus
- állapot, stádium, etap, mozzanat, fok
- (szaknyelvi): vezetékág, (elektromos) ág