gyorsfagyasztott szinonimái

melléknév
  • mélyhűtött, mirelit

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ők

névmás
  • azok, amazok

nagymenő I.

melléknév
  • (szleng): tekintélyes, befolyásos, jelentékeny, ismert
  • (szleng): keresett, divatos, népszerű, felkapott (bizalmas), közkedvelt, király (szleng), ász (szleng), nagyagyú (szleng), penge (szleng), profi (bizalmas), császár (szleng), bajnok (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyorsfagyasztott szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gőgös

melléknév
  • elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
  • büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat

fénysugár

főnév
  • fénykéve, fénycsóva, fénysáv, fénycsík
  • reménysugár

felszalad, fölszalad

ige
  • fölmegy, fölfut, fölrohan, fölszáguld, fölvágtat
  • fellátogat, felnéz, benéz, felugrik, beugrik
  • (ár, láz): felszökik, megemelkedik

évente

határozószó
  • évenként, esztendőnként

gyarló

melléknév
  • gyatra, csekély, hiányos, silány, gyenge, erőtlen, tökéletlen, tévedő, hibázó
  • esendő, bűnre hajló, bűnös, veszendő, halandó

harmad I.

számnév
  • egyharmad
  • harmadik (régies)

parittya

főnév
  • csúzli, csudri (tájnyelvi)
  • (szleng): pisztoly

elölről

határozószó
  • elülről, elejéről, szemből, szemben
  • újra, elejétől

elmarad

ige
  • lemarad, leszakad, visszamarad, visszaesik, hátramarad, elmaradozik(valakit)
  • késik, késlekedik
  • (valakitől, valamitől): eltörpül, alatta marad
  • nyugton marad, veszteg marad
  • meghiúsul, ugrik (szleng)
  • megszűnik, abbamarad

betemet

ige
  • betöm, betölt, behány, bevet, betakar, beföldel, elhantol, bekapar

eltanácsol

ige
  • elküld, elutasít, lebeszél

hathatós

névmás
  • hatásos, hatékony, eredményes, sikeres, nyomós (érv), meggyőző
  • (régies): megható, hatásos
  • (tájnyelvi): gyógyító

holdvilág

főnév
  • holdfény, holdsugár, visszfény
  • hold
  • (tréfás): kopaszság

kihajtó I.

melléknév
  • kiűző, elűző, kikergető, elkergető, elhajtó

jólelkű

melléknév
  • jóságos, jószívű, jóindulatú, jóakaratú, irgalmas, könyörületes, kegyes (régies), emberszerető, emberséges, humánus, segítő, önzetlen, nemes szívű, melegszívű, altruista (választékos)
  • megértő, együtt érző, részvétteljes, szolidáris
  • jótékony, adakozó, bőkezű

gyökeres

melléknév
  • teljes, alapos, beható, mélyreható, radikális, sorsfordító, messzemenő

gondolattársítás

főnév
  • asszociáció, eszmetársítás, képzettársítás

hallgatóság

főnév
  • közönség, vendégkoszorú, publikum, nyilvánosság, jelenlevők
  • diákság, diáksereg

jelentés

főnév
  • beszámoló, közlemény, közlés, értesítés, híradás, tudósítás, referátum (szaknyelvi), jelentvény (régies)
  • riport
  • jelentéstétel, kihallgatás, raport (idegen)
  • értelem, jelentéstartalom (szaknyelvi), szignifikáció (idegen), üzenet
  • lényeg, magva (valaminek)

háborús

melléknév
  • hadviselő, harci, hadi, katonai
  • zavaros, nyugtalan, feszült

fiatalos

melléknév
  • ifjúi, ifjonti (választékos), friss

hangszín

főnév
  • tónus, árnyalat, hangárnyalat, hanghordozás, hangzás, orgánum (választékos), hangorgánum (választékos), tonalitás (szaknyelvi), intonáció
  • hangnem, beszédmód, modor

jogosult

melléknév
  • illetékes, szakértő, kompetens (szaknyelvi)
  • törvényes, jogos
  • meghatalmazott, megbízott
  • jogos, megokolt, megalapozott