ellenlábas szinonimái

főnév
  • vetélytárs, rivális, opponens (szaknyelvi), antagonista (régies), antipodus (választékos), konkurens
  • rosszakaró, ellenség, ellenfél, haragos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pislog

ige
  • hunyorog, hunyorgat, hunyorít, pillog, pislantgat, kummogat (tájnyelvi), passog (tájnyelvi), pisladoz (tájnyelvi) Sz: pislog, mint a miskolci béka a kocsonyában; pislog, mint a réti bagoly
  • pislákol
  • (bizalmas): kukucskál
  • tekinget, kacsingat

melléknév

főnév
  • adjectivum (szaknyelvi), mássalérthető (régies)
  • ragadványnév, becenév, gúnynév, csúfnév
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ellenlábas szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

életképes

melléknév
  • életerős, életrevaló
  • megvalósítható, kivitelezhető, keresztülvihető, teljesíthető, épkézláb

deltás

melléknév
  • (bizalmas): izmos, erős, széles vállú, atlétatermetű, vállas, kisportolt, izompacsirta (tréfás)

csőlakó

melléknév
  • csavargó, csöves (szleng), csövi (bizalmas), hajléktalan, csatornatöltelék (pejoratív), hobó (szleng)

bukás

főnév
  • elesés, esés, zuhanás, lerogyás, összecsuklás, elvágódás
  • összeomlás, vereség, kudarc, balsiker, fiaskó, pléh (szleng), felsülés, sikertelenség, eredménytelenség, tragédia, megsemmisülés, meghiúsulás, katasztrófa
  • fizetésképtelenség, tönkremenés, tönkrejutás, csőd, krach (régies), bankrott (régies), leégés (szleng), bukta (szleng)
  • évismétlés, bukti (bizalmas), elhasalás (bizalmas), bukovina (szleng), szaltó (szleng), zakó (szleng)

elismerő

melléknév
  • méltányoló, méltató, dicsérő
  • beismerő, bevalló, vállaló

elválik

ige
  • szétválik, elkülönül, különválik, széthasad, kettéválik, szétválasztódik, (út) elágazik
  • eltávozik, elbúcsúzik, elköszön, elszakad, megválik
  • (házaspár): szétmegy, széjjelmegy, különmegy, felbontja a házasságot Sz: külön kenyérre megy; kétfelé hányják a sonkát; kettévágják a kenyeret
  • különbözik, elkülönül, elhatárolódik, kiválik
  • eldől, tisztázódik, kiderül, elhatározódik (régies)

megcsontosodott

melléknév
  • megmeszesedett, megrögződött, megrögzött, merev, begyepesedett, meggyökerezett, megmerevedett, maradi, régimódi, vaskalapos, idejétmúlt
  • beleivódott, beleevődött, bevett

bélgáz

főnév
  • szél, szellentés, pú (bizalmas), fing (durva), alhang (tájnyelvi), posz (tájnyelvi, régies)

békefelhívás

főnév
  • békekiáltvány, békeajánlat, békejavaslat

besző

ige
  • belesző, bestoppol

emlék

főnév
  • emlékkép, reminiszcencia (idegen), emlékezet
  • emléktárgy, szuvenír, ereklye, relikvia, klenódium (régies)
  • emlékmű, monumentum (régies)

faág

főnév
  • ág, ágacska, gally, nyúlvány, vessző, csangota (tájnyelvi)

gyorsáru

főnév
  • expresszáru

flegmatikus

melléknév
  • flegma (bizalmas), egykedvű, nyugodt, hidegvérű, közönyös, közömbös, érzéketlen, rezignált, fásult, apatikus, blazírt

ellenségeskedés

főnév
  • békétlenség, széthúzás, súrlódás, viszály, villongás, gyűlölködés, háborúskodás, harag, neheztelés, marakodás, acsarkodás, kocódás (tájnyelvi), összekülönbözés, konfliktus, veszekedés
  • belviszály, belvillongás, testvérháború, belháború, pártoskodás, pártütés

élénk

melléknév
  • eleven, friss, mozgékony, életteli, izgő-mozgó, nyüzsgő, virgonc, csintalan, játékos, ugrabugra, temperamentumos, dinamikus, energikus
  • gyors, fürge, szapora
  • mozgalmas, eleven, pezsgő, parázs (vita)
  • heves, zajos
  • rikító, harsány, harsogó, feltűnő, csiricsáré
  • (stílus): szemléletes, fordulatos, lendületes, plasztikus

elsiet

ige
  • tovasiet, elfut, elinal, elkotródik, elbokázik (tájnyelvi), ellóstat (tájnyelvi), elszapornicáz (tájnyelvi), elseder (tájnyelvi), meglép (bizalmas), eltép (szleng), elsöpör (szleng), elpucol (szleng), letélakol (szleng), eltűz (szleng) Sz: elhúzza a csíkot; menti az irháját
  • (valamit): elhamarkodik, elront, elkapkod, elhirtelenkedik, összecsap, összeüt, összevág, elhandrál (tájnyelvi), elhodredáz (tájnyelvi) Sz: meg se fogta, már nyúzza; még nyulat sem lőtt, s már eszi; füstre harangoz(valamin)

fiatalos

melléknév
  • ifjúi, ifjonti (választékos), friss

elnyomó

főnév
  • agresszor, zsarnok, diktátor, despota, egyeduralkodó, kényúr

diagnózis

főnév
  • kórmeghatározás, kórmegállapítás, kórjelzés, kórisme

eltart

ige
  • tart, gondoz, gondoskodik (valakiről), gondot visel (valakire), gondját viseli (valakinek), fenntart, ellát, élelmez, eltáplál (régies), elruház (tájnyelvi), kitart (pejoratív)
  • kitart, elegendő, kifut, elszolgál (tájnyelvi)
  • (esemény): tart (valameddig), folyik (valameddig), elhúzódik, beletelik (vmennyi időbe), belenyúlik (valamibe)

fizetésemelés

főnév
  • béremelés, fizetésjavítás (régies), fizetésrendezés