gyűlöletes szinonimái

melléknév
  • utált, utálatos, ellenszenves, visszataszító, megvetésre méltó, elvetemült, gonosz, odiózus (régies), undorító, irtóztató, iszonytató, felháborító, gyalázatos, kiállhatatlan, rettegett

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyomban

határozószó
  • azonnal, gyorsan, hamar, menten, tüstént, legott (régies), ízibe (tájnyelvi), mindjárt, mihelyt, azon nyomban, rögtön, rögvest, egy szempillantás alatt, azonmód, egyidejűleg, egyszeriben, hevenyében (tájnyelvi), melegében, pontban, máris, haladéktalanul, késedelem nélkül, mentén (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi)

rebben

ige
  • (madár): reppen, repül, röpül, felreppen, felröppen
  • mozdul, rezzen, megremeg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyűlöletes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gubó

főnév
  • báb, selyemgubó
  • gubacs, suska (tájnyelvi)
  • dudor, daganat

fiáker

főnév
  • bérkocsi, konflis

felüdül, fölüdül

ige
  • felfrissül, feléled, megújul, regenerálódik, rekreálja magát (szaknyelvi)
  • (régies): felébred, ocsúdik, serken

ezüstnemű

főnév
  • ezüstkészlet, evőkészlet

gyógyhely

főnév
  • fürdőhely, üdülőhely

haszontalan

melléknév
  • hasznavehetetlen, használhatatlan, értéktelen, ördögadta, dibdáb, apró-cseprő, improduktív, szemétrevaló
  • sikertelen, hasztalan, hiábavaló, hívságos, hiú, meddő, kárba veszett, eredménytelen, illukratív (régies)
  • hitvány, semmirekellő, semmiházi, semmirevaló, semmit érő (tájnyelvi), akasztófáravaló, szedtevette (tájnyelvi), disznófülű (tréfás), kutyafülű (tréfás), kutyaházi (tréfás), disznófoganású (tájnyelvi), ebszülte (tájnyelvi)
  • rosszcsont, ebadta, csintalan, vásott, huncut, engedetlen, bitang, nyavalyás
  • (régies): mihaszna, naplopó, léhűtő, lebzselő, lebzsi (bizalmas)

passzíva

főnév
  • tartozás, teher, kötelezettség

elpalástol

ige
  • eltitkol, elleplez, elkendőz

elnyúlik

ige
  • elhúzódik, elér, elhat (valameddig) (régies), terjed (valameddig), eltart (valameddig)
  • (valaki valahol): elterül, végignyúlik, eltehénkedik (bizalmas), elterpeszkedik

bevetés

főnév
  • bedobás, behajítás, betaszítás
  • hadművelet, támadás, harctevékenység, akció

elül

ige
  • átül
  • elüldögél, megül, eltanyázik (tájnyelvi)
  • elcsendesedik, lecsillapodik, enyhül, alábbhagy, csitul, elpihen (választékos), elnyugszik (választékos), abbamarad, elhallgat, (zaj) elhal, (szél) eláll

hazamegy

ige
  • hazatér, hazaérkezik, hazaér, hazasétál, hazaballag, hazakecmereg (bizalmas), hazavánszorog, hazaszalad, hazaugrik, hazanéz, hazautazik, hazavakarodik (régies), megtér (régies), hazatakarodik (pejoratív), hazaszerződik (tájnyelvi), hazahajít (tájnyelvi), elpakol (tájnyelvi)

hornyol

ige
  • rovátkol, barázdál, árkol, bordáz, recéz, kivés, kiváj, eresztékel, kanelíroz (régies), vájol (régies), völgyel (szaknyelvi)

ki-ki

névmás
  • mindenki, minden egyes, mindegyik
  • egyenként, fejenként, személyesen, egyénileg, külön-külön

jurista

főnév
  • jogász
  • jogtudós, törvénytudós
  • joghallgató

gyümölcstermelés

főnév
  • gyümölcstermesztés, gyümölcskertészet

gőte

főnév
  • tűzgyík (régies), víziborjú (tájnyelvi)

hanghordozás

főnév
  • akcentus, ejtésmód, hangsúly, hangszín, hangnem, tónus, hanglejtés, intonáció (szaknyelvi), hangvétel
  • beszédmód, beszédmodor, kiejtésmód

jogosult

melléknév
  • illetékes, szakértő, kompetens (szaknyelvi)
  • törvényes, jogos
  • meghatalmazott, megbízott
  • jogos, megokolt, megalapozott

hajcsár

főnév
  • marhahajcsár, baromhajtó (régies), sitár (régies), botos (tájnyelvi)
  • rabszolgahajcsár

fizetésemelés

főnév
  • béremelés, fizetésjavítás (régies), fizetésrendezés

harcmező

főnév
  • csatamező, csatatér, harctér, front, hadszíntér, küzdőtér, küzdhely (régies), ütközethely (régies), vérmező (régies), csatasík (régies), vívótér (régies)

jövés-menés

főnév
  • járkálás
  • sürgés-forgás, lótás-futás, sürgölődés, búcsújárás, felbolydulás, nyüzsgés, kavarodás