elterül szinonimái

ige
  • fekszik, elhelyezkedik
  • elterjed, szétterül, terpeszkedik, elterped (régies), terítődik (régies)
  • elvágódik, elesik, elvetődik, elhever, leheveredik, elnyúlik, elnyújtózik, elmájászkodik (tájnyelvi), elnyárad (tájnyelvi), összeesik, összeroskad, összerogy, összecsuklik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kulcsol

ige
  • átfog, átfon, átölel, átnyalábol
  • összetesz, összekulcsol

ambicionál

ige
  • törekszik (valamire), vágyik (valamire)
  • ösztönöz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elterül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előidéz

ige
  • okoz, kivált, kelt, felkelt, kirobbant, szül, megindít, eredményez, ingerel, gerjeszt, fellobbant, provokál, aktivál, indukál (szaknyelvi)
  • (régies): előhív, előszólít, felidéz

édeskés

melléknév
  • édeses, cukros
  • émelyítő, geil (bizalmas), csömörletes (régies)
  • csöpögős, szirupos
  • mézesmázos, mézes, hízelgő, finomkodó, behízelgő, affektált, negédes, kényeskedő, édeskedvű (tájnyelvi)

dorgálás

főnév
  • szidás, feddés, korholás, dorgatórium, dörgedelem

csata

főnév
  • harc, összecsapás, összetűzés, összeütközés, ütközet, küzdelem, viaskodás, viadal, tusa, villongás, csetepaté, kötélhúzás, verekedés

elsiklik

ige
  • mellőz, elmellőz, elhanyagol, átsiklik (valami fölött)(valamivel)
  • (tájnyelvi): elcsúszik (tájnyelvi), elesik (tájnyelvi)

esti

melléknév
  • esteli (régies), alkonyati, esthajnali (régies)

megóv

ige
  • megkímél, mentesít, megőriz, megment, gondoz, karbantart, konzervál
  • megoltalmaz, megvéd, megvédelmez
  • óvást emel, megóvatol (szaknyelvi)

bizonyítás

főnév
  • megerősítés, alátámasztás, igazolás, indoklás, hitelesítés, tanúság, demonstráció, okfejtés, dokumentáció, argumentáció (idegen), okvetés (régies), érvelés, beigazolás, bizonylat, bizonyíték
  • (tudományos) levezetés

betűz1

ige
  • szótagol, silabizál, olvas, böngész, baggat (tájnyelvi), bécéz (tájnyelvi)

borozik, boroz

ige
  • borozgat, öblöget, kvaterkázik, iszik, iddogál

expediál

ige
  • továbbít, felad, küld, postáz, átutal, utalványoz, szállít, fuvaroz, eljuttat (valamit valahová), szállítmányoz (szaknyelvi)
  • (valakit): elküld, meneszt, elbocsát

felgyülemlik, fölgyü

ige
  • felhalmozódik, sokasodik, összegyűlik, feltorlódik, összetorlódik, felduzzad
  • csoportosul, aggregálódik (idegen), összesereglik, odatódul, összeverődik, tömegbe verődik, összeáll

hanta

főnév
  • mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
  • hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)

fürge

melléknév
  • élénk, gyors, lendületes, sebes, friss, szapora, mozgékony, eleven, serény, tűzrőlpattant, vidor (régies), fürgönc (régies), findri (tájnyelvi), virgonc, vickula (tájnyelvi, régies), pendri (tájnyelvi), incempinc (tájnyelvi), ugri (tájnyelvi), gyíkos (tájnyelvi)

eltipor

ige
  • eltapos, széttapos, legázol, eltapod (tájnyelvi), megtapod (régies)
  • elnyom, elfojt, lever, letör, legyőz, megsemmisít, elpusztít, likvidál

elolt

ige
  • kiolt, elfúj, elfojt, lelocsol, (cigarettát) elnyom, (lámpát) lecsavar, befojt (tájnyelvi), elalít (tájnyelvi)
  • (villanyt) lecsavar, lekapcsol, kikapcsol
  • (régies, választékos): megöl, meggyilkol

eredménytelen

melléknév
  • meddő, terméketlen, sikertelen, elégtelen, hiábavaló, sziszifuszi, hatálytalan, hatástalan, haszontalan, hasztalan, ineffektív, improduktív, kárba veszett

fúr

ige
  • lyukaszt, váj, mélyít, üregel, likaszt (régies)
  • behatol (valamibe)
  • áskálódik, furkál (valakit), rágalmaz, intrikál, ármánykodik

elvont

melléknév
  • elvonatkoztatott, absztrakt, elméleti, akadémikus (választékos), spekulatív, teoretikus

egyenérték

főnév
  • ellenérték, hasonérték, ekvivalencia (szaknyelvi), paritás (szaknyelvi)
  • egyenértéksúly (szaknyelvi)

értelmiség

főnév
  • intelligencia
  • értelmesség (régies)

fülhallgató

főnév
  • fejhallgató
  • telefonkagyló