dorgálás szinonimái

főnév
  • szidás, feddés, korholás, dorgatórium, dörgedelem

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

korzó

főnév
  • sétány, sétaút, sétálóutca, promenád (régies)

szelíd

melléknév
  • gyöngéd, jámbor, békés, béketűrő, jószívű, nyájas, csendes, nyugodt, higgadt, szelíded (régies), szófogadó, türelmes, angyalarcú, galamblelkű, ártatlan
  • engedékeny, barátságos, kedves, jóindulatú, szívélyes, udvarias, emberszerető, emberbaráti, együtt érző, békességes, békeszerető Sz: a légynek sem árt; csendes, mint a holdvilág; csizmájában a követ is elszenvedi; el lehetne vele egy kuckóban hálni; eltűrné, ha fát vágnának a hátán; ha égeti, se fújja; ha egyik arcát ütöd, a másikat is odatartja; hagyja, hogy a fején táncoljanak; kebelében találja a jó meleget; kenyérre lehet kenni; mindegy neki, akár a szélső háznak; olyan jó ember, mint egy falat kenyér; olyan jó lélek, mint a meleg málé; olyan, mint az angyal; szelíd, mint a galamb; szíjat lehetne hasítani a hátából; ujjadra tekerheted; üres szekérnek is kitér
  • szelídített, házi, nemesített
  • kezes
  • kellemes
  • enyhe, mérsékelt
  • csendes, nyugalmas
  • (régies): kegyes (régies), irgalmas, kegyelmes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dorgálás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dekkol

ige
  • (szleng): rejtőzik, rejtőzködik, lapul, megbújik, bújkál, meghúzza magát, sunyít, kushad (bizalmas)
  • (szleng): áll, várakozik, szobrozik (szleng)

bulvárlap

főnév
  • pletykalap

bortermelés

főnév
  • szőlőtermelés, szőlőművelés, szőlészet

belázasodik

ige
  • felmegy a láza, felszökik a láza, kigyullad (tájnyelvi)

dísz

főnév
  • díszítés, díszítmény, díszítőelem, ékítés, ékítmény, ék, ékesség, cifraság, cicoma, cafrang, cifra (régies), cikornya, ékjel (régies), ciráda, sallang, dekoráció, ornamens (idegen), ornamentika (szaknyelvi), pompa, dekórum (régies), ragyogvány (régies)
  • díszruha, gálaruha, gála, ünneplő ruha, ünneplő
  • dicsőség, kiválóság, büszkeség, becsület, dekórum (régies), színe-java

elbágyad

ige
  • elpilled, ellankad, eltikkad, kimerül, elfárad, elcsetten (tájnyelvi), elernyed, elgyengül, elerőtlenedik, ellágyul

lehangolt

melléknév
  • kedvetlen, elkedvetlenedett, kedveszegett, szomorú, búskomor, bánatos, borús, indiszponált, nyomott, csüggedt, levert, letört, mélabús, rosszkedvű, rezignált, depresszív (idegen), deprimált, elszontyolodott, szontyola (tájnyelvi), szontyoli (tájnyelvi), bélebűzhödt (tájnyelvi)

árnyék

főnév
  • árny, homály, borulat, sötétség
  • árny, árnyalak, szellem, kísértet, fantom, rém, démon, hazajáró lélek
  • látszat, tünemény, árnykép, árnyékkép
  • bánat, szomorúság, levertség, melankólia, mélabú, ború
  • (régies): árnyékszék, WC
  • (tájnyelvi): kocsiszín, fészer

anyu, anyuka

főnév
  • anya, édesanya, anyuci, anyus, anyuska, mama, mami (bizalmas), mamus, mamuska, muter (szleng), anyika (tájnyelvi), nyuszi (tájnyelvi)

átkelés

főnév
  • áthaladás, átjárás, átvonulás, átmenés, átutazás, általmenés (tájnyelvi), általbódorgás (tájnyelvi)
  • átjáró, átkelő, átkelőhely, gázló, rév, kompjárat

elem

főnév
  • alkotóelem, alkotórész, alkatrész, rész, darab, összetevő, komponens (szaknyelvi), tartozék, kellék, tényező, elementum (régies), motívum, mozzanat
  • alapismeret, tudnivaló
  • (pejoratív): személy, egyén, tag, figura, szerzet
  • zsebtelep, zseblámpaelem, galvánelem, szárazelem, battéria (régies)

előidéz

ige
  • okoz, kivált, kelt, felkelt, kirobbant, szül, megindít, eredményez, ingerel, gerjeszt, fellobbant, provokál, aktivál, indukál (szaknyelvi)
  • (régies): előhív, előszólít, felidéz

fogy

ige
  • csökken, csappan, fogyatkozik, kevesbedik, kevesbül, fogytán van, apad, olvad, kopik, keskenyedik, vékonyodik, zsugorodik, szűkül (régies), kisebbedik, felhasználódik, lankad, mérséklődik, halványul, elhalkul, szűnőfélben van, csökik (tájnyelvi), apaszt (tájnyelvi), kopogat (tájnyelvi)
  • csillapodik, csillapul
  • soványodik, karcsúsodik, hitványodik (tájnyelvi), aszik, sorvad

fáraszt

ige
  • kimerít, terhel, bágyaszt, lankaszt, megerőltet, elcsigáz, megvisel, izzaszt, tikkaszt, strapál (bizalmas), fatigál (régies)
  • nyúz, nyaggat, bosszant, háborgat, gyötör, vegzál (régies), zaklat

döcög

ige
  • rázkódik, zötyög, zötykölődik, bumlizik (bizalmas), zökög (tájnyelvi), diceg (tájnyelvi), döcölődik (tájnyelvi)
  • rázódik (tájnyelvi), hányódik (tájnyelvi)
  • kacsázik, cammog
  • (ritmus): akadozik, sántít, biceg, botladozik

darabos

melléknév
  • goromba (tájnyelvi), dorozmás (só, mész) (tájnyelvi), galacsintás (föld) (tájnyelvi), göcsös (tájnyelvi)
  • nehézkes, nyers, faragatlan, bárdolatlan, szögletes, esetlen
  • (stílus): döcögős, döcögő, akadozó, nehézkes

egyhangú

melléknév
  • egyforma, egyöntetű, egységes, ugyanazon
  • unalmas, untató, szürke, színtelen, sótlan, ízetlen, száraz, lapos, élettelen, érdektelen, szellemtelen, vérszegény, tompa, fakó, eseménytelen, mindennapos, hétköznapi, prózai, közönséges, jellegtelen, jelentéktelen, változatlan, vigasztalan, elkoptatott, lerágott, szokványos, átlag, tucat, üres, sivár, kietlen, fád, monoton, sablonos, banális, együtésű (régies), nyomasztó, lélekölő, álmosító, fárasztó, kimerítő

fagyal

főnév
  • madárhúr (régies)

dumál

ige
  • beszél, locsog, fecseg, pofázik (durva), szövegel (szleng), süketel (szleng)
  • linkel (szleng), halandzsázik (bizalmas)
  • szónokol, papol Sz: nyomja a sódert (szleng), veri a nyálát (szleng)
  • beszélget, társalog, cseveg, diskurál, tereferél, dumcsizik (bizalmas)

bűnlajstrom

főnév
  • bűnjegyzék

ej

indulatszó
  • hej, ejnye, no

fanyalodik

ige
  • (valamire): ráfanyalodik, rászánja magát, rászorul