édeskés szinonimái

melléknév
  • édeses, cukros
  • émelyítő, geil (bizalmas), csömörletes (régies)
  • csöpögős, szirupos
  • mézesmázos, mézes, hízelgő, finomkodó, behízelgő, affektált, negédes, kényeskedő, édeskedvű (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szipirtyó

főnév
  • vénasszony, banya, boszorkány, csoroszlya, satrafa, satrantyú (tájnyelvi), vén szatyor, szipa (tájnyelvi)

vakol

ige
  • tapaszt, tapaszol, bevon, malteroz, bepucol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a édeskés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

disznó II.

melléknév
  • malac, trágár, obszcén, tisztátalan, szemérmetlen, szeméremsértő, pornográf, mosdatlan, mocskos, durva, közönséges, illetlen

cezúra

főnév
  • lábmetszet (szaknyelvi), sormetszet (szaknyelvi), dierézis (szaknyelvi)
  • szünet, időköz, pauza
  • választóvonal, határvonal
  • megszakítás

bulvárlap

főnév
  • pletykalap

benzinkút

főnév
  • töltőállomás, üzemanyagtöltő állomás, benzintöltő állomás, üzemanyag-felvevő állomás (szaknyelvi)

drogos

főnév
  • kábítószer-élvező, drogista, anyagos (szleng), kábszeres (bizalmas), narkós (bizalmas), narkomán, füves (szleng)

életunt

melléknév
  • letargikus, kiégett, kiélt, deprimált, depressziós, szplínes (régies), mélabús, búskomor, fásult, enervált, csüggedt, kedvetlen, blazírt, levert, mísz (bizalmas), apatikus

lerajzol

ige
  • leskiccel, megörökít
  • ábrázol, bemutat, leír, lefest, ecsetel, elbeszél, vázol, felvázol, körvonalaz, megörökít, kiplajbászol (tájnyelvi)

áthasonul

ige
  • átalakul, átformálódik, átváltozik, átidomul (régies), megmásul (régies), asszimilálódik

artista

főnév
  • akrobata, trapézművész, légtornász, erőművész, kötéltáncos, varietéművész, cirkuszművész

babahintőpor

főnév
  • púder, hintőpor

elhív

ige
  • elszólít (választékos), magához kér

elsős

főnév
  • elsőosztályos, elemista (régies), szecska (régies), kisiskolás
  • elsőéves, gólya

főleg

határozószó
  • főként, főképp, kivált, kiváltképp, leginkább, elsősorban, mindenekelőtt, leggyakrabban, különösen, jórészt, túlnyomóan, majdnem, többnyire, rendszerint

félbehagy

ige
  • abbahagy, megszakít, félbeszakít, megszakaszt, szüneteltet, felfüggeszt, félretesz, pihentet, szünetet tart, pihenőt tart, pauzál (régies)

edződik

ige
  • erősödik, acélosodik, keményedik

dilettáns

melléknév, főnév
  • műkedvelő, amatőr, laikus, szakszerűtlen, hozzá nem értő, avatatlan, kontár, pancser (szleng), fuser (szleng), képzetlen

elbarikádoz

ige
  • eltorlaszol, elsáncol, elszigetel, elzár

fehérfagyöngy

főnév
  • enyvbogyó, madárlép (tájnyelvi)

egyértelmű

melléknév
  • világos, félreérthetetlen, kétségtelen, helyes, igazi, kifejezett, érthető, vitathatatlan, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, vitán felül álló, nyilvánvaló, kézenfekvő, szemmel látható, kézzelfogható, adekvát, egzakt, evidens, határozott, szabatos, nyílt, tiszta
  • trágár, obszcén, drasztikus, vaskos, nyomdafestéket nem tűrő
  • egyjelentésű

cipó

főnév
  • zsemle, kenyér, vekni (bizalmas), máró (szleng), gyürke (tájnyelvi), brúgó (tájnyelvi), bufta (tájnyelvi), buci (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): púp, daganat, dudor

elegyedik

ige
  • keveredik, elegyül, vegyül, ötvöződik, összeolvad
  • (valaki valamibe): avatkozik, bonyolódik, bocsátkozik, ereszkedik, bekapcsolódik, hozzászól, közösödik (régies)

feladó, föladó

főnév
  • küldő, címző, szállíttató, megbízó