egyenérték szinonimái

főnév
  • ellenérték, hasonérték, ekvivalencia (szaknyelvi), paritás (szaknyelvi)
  • egyenértéksúly (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

térhódítás

főnév
  • térfoglalás, terjeszkedés, behatolás, invázió

részesedés

főnév
  • osztalék, rész, hányad, nyereségrészesedés, dividenda (idegen), osztályrész, járandóság, jutalék, juss, százalék, szakmány (tájnyelvi), sáp
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyenérték szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dominikánus

melléknév, főnév
  • Domonkos-rendi, domonkos, dömés (tájnyelvi)

cipó

főnév
  • zsemle, kenyér, vekni (bizalmas), máró (szleng), gyürke (tájnyelvi), brúgó (tájnyelvi), bufta (tájnyelvi), buci (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): púp, daganat, dudor

bűnlajstrom

főnév
  • bűnjegyzék

berzenkedik

ige
  • lázadozik, méltatlankodik, tiltakozik, ellenkezik, ellenszegül, dühösködik, mérgeskedik, mérgelődik, ágál (valami ellen), dohog, morog, dacoskodik, kapálódzik, hörcsögösködik (tájnyelvi), böstörködik (tájnyelvi), pezderkedik (tájnyelvi), berzeng (tájnyelvi), gebeszkedik (tájnyelvi)

-e

határozószó
  • (régies), vajon

elhalványodik

ige
  • elhalványul
  • elsápad, elfehéredik
  • elszíntelenedik, színét veszti, kifakul, megkopik, kikopik
  • (emlék): elmosódik, elhomályosodik, gyengül, meggyengül, tompul, eltűnik, kitörlődik, elfelejtődik
  • eltörpül, nyomába se ér

létesül

ige
  • létrejön, keletkezik, megvalósul, megteremtődik, megszületik, valóra válik, nyélbe ütődik, megalakul, alakul, szerveződik, organizálódik (idegen)

atrocitás

főnév
  • kegyetlenség, kegyetlenkedés, vérengzés, erőszakoskodás, durvaság, kíméletlenség
  • sérelem

asztalnemű

főnév
  • asztalteríték, teríték

balsejtelem

főnév
  • félelem, szorongás, aggodalom, balérzet (régies)

elkeseredett

melléknév
  • kétségbeesett, reményvesztett, reménytelen, csüggedt, levert, csalódott, rezignált, bánatos, szomorú, kedvetlen, elszontyolodott, keserű, elégedetlen, nekibúsult, pesszimista, deprimált
  • ádáz, bősz, elszánt, eszeveszett, esztelen, vad

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol

funkcionál

ige
  • működik, üzemel, dolgozik, tevékenykedik, ügyködik

felemelt, fölemelt

melléknév
  • megemelt, drágább, felvert (ár)

egyénileg

határozószó
  • egyénenként, egyenként, egyedileg, fejenként, külön-külön, ki-ki, személyesen, személyileg, magánúton(idegen)

dogma

főnév
  • hittétel, tantétel, hitelv, hitcikkely, hitágazat

elégedettség

főnév
  • megelégedettség, megnyugvás, kiegyensúlyozottság, béke, jókedv, derű, vidámság, boldogság, gondtalanság, léleknyugalom (régies), kielégültség

feláll, föláll

ige
  • felegyenesedik, felkel, talpra áll, felemelkedik, felserken (régies), kihúzza magát
  • rááll, fellép (valamire)(valamiről)
  • (szaknyelvi): felsorakozik, felfejlődik
  • megszerveződik, kialakul, létrejön
  • (pénisz): felmered, megmerevedik, erigál (szaknyelvi)
  • (haj): égnek áll, felborzad (tájnyelvi)

egyszerre

határozószó
  • egyidejűleg, egy időben, egy iramban (régies), együttesen, egyúttal, ugyanakkor, párhuzamosan, egyszersmind, egy füst alatt, egy szuszra, egyhuzamban, szimultán, szinkron, fej fej mellett
  • hirtelen, váratlanul, rögtön, hamar, egycsapásra, tüstént, egyszeriben, egyszer csak, egyből, egyenest, egyizromban (régies), hipp-hopp, meglepetésszerűen

csákány

főnév
  • krampács (szaknyelvi), bucsák (tájnyelvi)

élettárs

főnév
  • házastárs, élete párja, partner

felel

ige
  • válaszol, választ ad, visszaszól (bizalmas), visszaír, visszaüzen, visszavág, viszonoz, megfelel, felesel, replikázik
  • jelentkezik
  • beszámol, kollokvál, számot ad, elmond, kifejt
  • megokol, megmagyaráz
  • jótáll, helytáll, szavatol, kezeskedik, felelősséget vállal, garantál
  • bűnhődik, szenved (valamiért), lakol, szorul (bizalmas)(valamit)(valamit)