felgyülemlik, fölgyü szinonimái

ige
  • felhalmozódik, sokasodik, összegyűlik, feltorlódik, összetorlódik, felduzzad
  • csoportosul, aggregálódik (idegen), összesereglik, odatódul, összeverődik, tömegbe verődik, összeáll

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

provincia

főnév
  • tartomány
  • vidék

major1

főnév
  • majorság (tájnyelvi), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
  • (régies): községi bíró, falnagy (tájnyelvi), folnagy (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felgyülemlik, fölgyü szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fecskefű

főnév
  • aranyfű, arannyal versengő, vérhullatófű, vérehulló fecskefű, vérrelharmatozó

elsős

főnév
  • elsőosztályos, elemista (régies), szecska (régies), kisiskolás
  • elsőéves, gólya

előidéz

ige
  • okoz, kivált, kelt, felkelt, kirobbant, szül, megindít, eredményez, ingerel, gerjeszt, fellobbant, provokál, aktivál, indukál (szaknyelvi)
  • (régies): előhív, előszólít, felidéz

egyhetes

melléknév
  • hétnapos, hetes, egyheti

feldarabol, földarab

ige
  • felvagdal, felvág, felaprít, összeaprít, felkoncol, szétdarabol, felapróz, feltrancsíroz (bizalmas), felnégyel, fölmetél (régies), feltagol, szétvág, felhasogat, szétszerel, ízekre szed, felpástol (tájnyelvi)
  • feloszt, részekre oszt, felparcelláz
  • (országot) megcsonkít

feszes

melléknév
  • kifeszített, megfeszített, sima
  • testhez álló, szoros, szűk, feszülő, passzent (bizalmas), passzentos (bizalmas)
  • merev, kimért, szertartásos, előírásos, hűvös, tartózkodó, rideg, hivatalos, katonás
  • feszített, megfeszített, fokozott, megerőltető

nagygyűlés

főnév
  • népgyűlés, tömeggyűlés
  • díszgyűlés, kongresszus

csomagtartó

főnév
  • csomagtér, poggyásztartó, poggyásztér

cserfa

főnév
  • cser, csere, cserefa, csertölgy

aligha

határozószó
  • bajosan, nemigen, nehezen, nem egykönnyen, alig, aligsem (tájnyelvi), bajjal (tájnyelvi) Sz: kötve hiszem; megeszem a sapkám, ha...; megeszem a kalapom, ha...

degenerált

melléknév
  • elkorcsosult, elkorcsosodott, korcs, elfajzott, elfajult, satnya, elsatnyult, degenerálódott
  • hülye, kretén, debilis (szaknyelvi)

flóra

főnév
  • növényvilág

galandféreg

főnév
  • bélgiliszta, szalagféreg (régies), pántlikaféreg (tájnyelvi), pántlikagiliszta (tájnyelvi)

ijedtség

főnév
  • félelem, rémület, riadtság, megrettenés, rettenet, elborzadás, pánik, riadalom, szorongás, beszartság (szleng), majrézás (szleng), féltség (tájnyelvi)

harmonikus

melléknév
  • összhangzatos, összehangzó, összecsengő, dallamos, melodikus, kellemes
  • kiegyensúlyozott, békés, egyetértő, összehangolt, összeillő, passzoló (bizalmas), zavartalan, problémátlan, konfliktusmentes, zökkenőmentes, felhőtlen, jó

felhalmozódás, fölha

főnév
  • felgyülemlés, sokasodás, lerakódás, összetorlódás, megszaporodás, felszaporodás, tömörülés, összeállás, összehordás, akkumuláció (idegen), konglomeráció (idegen), tezaurálás (szaknyelvi)

fás

melléknév
  • erdős, ligetes, bokros, cserjés, gesztes (régies), sűrű (régies)
  • kemény, rostos, szálkás, taplós, pudvás
  • (régies): kedvetlen, fásult

feltüntet, föltüntet

ige
  • felír, kiír, megad, közöl, jelez
  • részletez, felsorol
  • (valamilyennek): ábrázol, mutat, beállít, megrajzol, kikiált, minősít, nyilvánít, felharangoz (tájnyelvi)

hangzat

főnév
  • akkord (szaknyelvi), összhang, összhangzat, harmónia, konszonancia (szaknyelvi)
  • (régies): dallam (választékos), zengzet

fellelkesít, föllelk

ige
  • felélénkít, feltüzel, tűzbe hoz, felgyújt, fellobbant, felvillanyoz, elektrizál (idegen), felpezsdít, felhevít, felráz, megindít, rávesz, ösztönöz, stimulál, sarkall, serkent, buzdít, hajt

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol

fényár

főnév
  • fényözön, fénytenger

harkály

főnév
  • fakopács, fakopáncs, favágó (régies), székács (tájnyelvi), herkály (tájnyelvi), harkács (tájnyelvi), fakopogtató (tájnyelvi), kéregkopogtató (tájnyelvi), csokenyitor (tájnyelvi), ágnesmadár (tájnyelvi)