megóv szinonimái

ige
  • megkímél, mentesít, megőriz, megment, gondoz, karbantart, konzervál
  • megoltalmaz, megvéd, megvédelmez
  • óvást emel, megóvatol (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pajzán

melléknév
  • pajkos, csintalan, évődő, hamis, hamiskás, huncut, kacér, dévaj (választékos)
  • kétértelmű, szabados, sikamlós, csiklandós, pikáns, borsos

militáris

melléknév
  • katonai, hadi
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megóv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meggyőz

ige
  • beláttat, megagitál, megdolgoz (bizalmas), rábeszél, rávesz, rábír, megnyer
  • (régies): elbír, kibír, megbír
  • (régies): legyőz, lebír

lerajzol

ige
  • leskiccel, megörökít
  • ábrázol, bemutat, leír, lefest, ecsetel, elbeszél, vázol, felvázol, körvonalaz, megörökít, kiplajbászol (tájnyelvi)

lehangolt

melléknév
  • kedvetlen, elkedvetlenedett, kedveszegett, szomorú, búskomor, bánatos, borús, indiszponált, nyomott, csüggedt, levert, letört, mélabús, rosszkedvű, rezignált, depresszív (idegen), deprimált, elszontyolodott, szontyola (tájnyelvi), szontyoli (tájnyelvi), bélebűzhödt (tájnyelvi)

körzeti

melléknév
  • kerületi, övezeti, járási, regionális (idegen)

megkülönböztetés

főnév
  • különbségtétel, különbségtevés, elkülönítés, differenciálás, distinkció (régies)
  • előítélet, elfogultság

mérhető

melléknév
  • körülhatárolt, meghatározott, pontos, korlátozott, egzakt, felbecsülhető, numerikus (szaknyelvi), számbeli, menzurábilis (idegen)

vonít

ige
  • vonyít, nyüszít, szűköl, csahol, jajgat (tájnyelvi)
  • ordít, üvölt
  • süvít, süvölt, dudál, tutul (tájnyelvi)

kintorna

főnév
  • verkli, sípláda (régies), tekerőgép (régies), kornyika, zenélőláda

kiirt

ige
  • kigyomlál, kiszakít, kitép, kivág, kimetsz, kiöl, kiveszt, letarol, kipusztít, megszüntet, eltöröl, felszámol, exterminál (idegen)
  • eltávolít
  • leöldös, lemészárol, megsemmisít
  • elfojt, kitöröl

hangzó I.

melléknév
  • zengő, dallamos, harsány, rezonáló (szaknyelvi), hangot adó, visszhangzó, zengzetes

kitapos

ige
  • (utat): kijár, kitapod (tájnyelvi), kitapicskál (tájnyelvi), kirocskál (tájnyelvi), kitapacíroz (tájnyelvi)
  • elnyű, elkoptat, kitágít, kicsámpáz, félretapos
  • kinyomkod, kicsavar, kifacsar, kisajtol, kitipor (tájnyelvi)
  • megszerez, kijár, elér, kikönyököl, kierőszakol, kikényszerít

míg

határozószó
  • amíg, miközben, mialatt, időközben, míglen (régies), ameddig, meddig, valamíg (régies)

nagygyűlés

főnév
  • népgyűlés, tömeggyűlés
  • díszgyűlés, kongresszus

csábító II.

főnév
  • udvarló, szépfiú, szoknyavadász, nőhódító, donhuán (választékos)

pocsékol

ige
  • pazarol, veszteget, fecsérel, tékozol, herdál, költekezik
  • (tájnyelvi): becsmérel, gyaláz
  • (tájnyelvi): gázol

ölyv

főnév
  • ölyü (régies), kánya (tájnyelvi)

megőszül

ige
  • megszürkül, megfehéredik, őszbe csavarodik (választékos), megőszlődik (tájnyelvi)
  • megöregszik, megvénül, elaggik (választékos), megüti a haját a dér

megfogalmazás

főnév
  • megszerkesztés, megszövegezés, szavakba öntés, szavakba foglalás
  • kompozíció

melegház

főnév
  • üvegház, növényház, orangerie (idegen), hajtató
  • fóliasátor
  • télikert

osztag

főnév
  • kommandó, különítmény, alakulat, szakasz, raj, őrs, csoport, osztály (régies), brigád, csapat, trupp (régies), banda, részleg, egység

megszállott

melléknév, főnév
  • fanatikus, rajongó, szenvedélyes, vakbuzgó, mániákus, mániás, megrögzött, bigott
  • ördöngös, tébolyodott

létesül

ige
  • létrejön, keletkezik, megvalósul, megteremtődik, megszületik, valóra válik, nyélbe ütődik, megalakul, alakul, szerveződik, organizálódik (idegen)

menet

főnév
  • menetelés, gyaloglás, díszmenet, gyalogmenet, mars
  • fölvonulás, körmenet
  • karaván
  • játszma, játék, forduló, asszó (szaknyelvi), csörte
  • mérkőzés, összecsapás
  • haladás, gyaloglás, menés, elmozdulás, helyváltoztatás, mozgás
  • csavarmenet
  • járat
  • forduló

öl1

ige
  • gyilkol, pusztít, irt, mérgez, életét kioltja, kaszabol, koncol (régies), mészárol, agyonüt, kivégez, vért ont, öldököl, öldös, megfullaszt, exstirpál (idegen), elintéz, kinyír (szleng), eltesz láb alól
  • (disznót): levág, vág
  • (pejoratív): kínoz, gyötör
  • (öli magát): gyötrődik, hajtja magát (bizalmas), emészti magát
  • ráfordít, belefeccöl (bizalmas)