hanta szinonimái

főnév
  • mellébeszélés, fecsegés, üres beszéd, halandzsa (bizalmas), blabla (bizalmas), zagyvaság, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), karattyolás (bizalmas), süket duma (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
  • hazudozás, füllentés, lódítás, kitaláció, hasalás (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összezördül

ige
  • összevész, veszekedik, összekülönbözik, összetűz, összekoccan, összekap, összeugrik, összeütközik, összeszólalkozik, összezörren, összezajdul (tájnyelvi), összejön (tájnyelvi), hajba kap, összerúgja a port, összerúgja a patkót

szerencsés

melléknév
  • mázlis (bizalmas), mázlista (bizalmas), sikeres, boldog, fortunátus (régies), burokban született, menő (szleng) Sz: a varjú is neki krákog; a sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja; ablakon hányják be neki; almát szed a száraz fáról is; az istennyila is csak mellette csap le; csillaga van; disznója van; disznóról is gyapjút nyír; elkapta a szürke ló farkát; elkerülte a szelet; elnyerte az aranyperecet; feléje fordítja a fehér ló a farkát; feljött a csillaga; feltette a bársonysüveget; forog a malma; gályáját igen jó szellők fújdogálják; ha szarba markol, az is arannyá válik a kezében; hó hátán is kincset ás és talál; jó órában született; jól imádkozott; kazalban a szénája; kiskirállyá lett; még az ökre is borjadzik; megette a fehér kutyaszart; mindent az ablakon vetnek be neki; nagyobb szerencséje, mint maga; ő is a szőke tehén borja; ördöge van; Riska tehén fia; szerencsefűre talált; szerencsés csillagzat alatt született; tenyerén hordozza a szerencse; vetett ágyba fekszik
  • baj nélküli
  • kedvező, áldásos, eredményes, előnyös
  • szerencsét hozó, biztató
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hanta szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadszíntér

főnév
  • harctér, front, csatamező, küzdőtér, harcmező

főleg

határozószó
  • főként, főképp, kivált, kiváltképp, leginkább, elsősorban, mindenekelőtt, leggyakrabban, különösen, jórészt, túlnyomóan, majdnem, többnyire, rendszerint

fogy

ige
  • csökken, csappan, fogyatkozik, kevesbedik, kevesbül, fogytán van, apad, olvad, kopik, keskenyedik, vékonyodik, zsugorodik, szűkül (régies), kisebbedik, felhasználódik, lankad, mérséklődik, halványul, elhalkul, szűnőfélben van, csökik (tájnyelvi), apaszt (tájnyelvi), kopogat (tájnyelvi)
  • csillapodik, csillapul
  • soványodik, karcsúsodik, hitványodik (tájnyelvi), aszik, sorvad

felel

ige
  • válaszol, választ ad, visszaszól (bizalmas), visszaír, visszaüzen, visszavág, viszonoz, megfelel, felesel, replikázik
  • jelentkezik
  • beszámol, kollokvál, számot ad, elmond, kifejt
  • megokol, megmagyaráz
  • jótáll, helytáll, szavatol, kezeskedik, felelősséget vállal, garantál
  • bűnhődik, szenved (valamiért), lakol, szorul (bizalmas)(valamit)(valamit)

hallgatóság

főnév
  • közönség, vendégkoszorú, publikum, nyilvánosság, jelenlevők
  • diákság, diáksereg

higany

főnév
  • mercurium (szaknyelvi), hydrargyrum (idegen), kéneső
  • (szleng): áruló, besúgó

pocsékol

ige
  • pazarol, veszteget, fecsérel, tékozol, herdál, költekezik
  • (tájnyelvi): becsmérel, gyaláz
  • (tájnyelvi): gázol

emlő

főnév
  • mell, kebel (választékos), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), csecs, csöcs, tőgy (durva)

elújságol

ige
  • elmond, közöl, tudtul ad, tudtára ad

boszorkányos

melléknév
  • igéző, varázslatos, ördöngös, mágikus, bűvös-bájos, bűbájos

értéktárgy

főnév
  • vagyontárgy, érték, ingó, ingatlan

hívogató I.

melléknév
  • vonzó, csábító, kívánatos, csábos, csalogató, tetszetős, étvágygerjesztő, gusztusos, ínycsiklandozó, ízletes

ijedtség

főnév
  • félelem, rémület, riadtság, megrettenés, rettenet, elborzadás, pánik, riadalom, szorongás, beszartság (szleng), majrézás (szleng), féltség (tájnyelvi)

kitolódik

ige
  • későbbre kerül, eltolódik, elhalasztódik, prolongálódik, elodázódik
  • (tájnyelvi): kinyomul

kegyetlenség

főnév
  • irgalmatlanság, keményszívűség, marconaság, kíméletlenség
  • embertelenség, istentelenség, pogányság, barbárság, vadság, baromság (durva), feneség (régies), brutalitás (idegen), hóhérság (régies), vérvágy (régies), szadizmus, bestialitás (idegen), ferocitas (idegen), kannibalizmus (idegen), krudelitás (idegen)

hanyagság

főnév
  • gondatlanság, vigyázatlanság, lazaság, nemtörődömség, fegyelmezetlenség, pongyolaság, pontatlanság, felületesség, elnézés, indolencia (idegen), negligencia (szaknyelvi), lezserség, könnyelműség, felelőtlenség, hányavetiség

hacsak

határozószó
  • amennyiben, ha, egyáltalában

hegycsúcs

főnév
  • csúcs, hegyorom, orom, hegyormó (régies), hegytető, tető, hegyfok, magaslat, hegykúp (régies), fokocska (régies)

kartonpapír

főnév
  • karton, papírlemez, keménypapír, kéregpapír
  • papírmasé, papundekli (bizalmas), dekli (bizalmas)

hasé

főnév
  • vagdalt hús, húsvagdalék

funkcionál

ige
  • működik, üzemel, dolgozik, tevékenykedik, ügyködik

hergel

ige
  • ingerel, piszkál, cukkol, heccel, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), frocliz, szurkapiszkál, bosszant, mérgesít, felhúz (bizalmas), cikiz (szleng), dühít, bőszít, izgat, loval, uszít, bujt, lázít Sz: borsot tör az orra alá; kihoz a sodrából

kedvetlen

melléknév
  • rosszkedvű, kedveszegett, levert, letargikus, apatikus, lehangolt, nyomott, borongó, komor, búskomor, mogorva, harapós
  • elégedetlen, kelletlen, fád, mísz (bizalmas), fásult, fancsali, fanyar, szontyoli (tájnyelvi), savanyú, bélebűzhödt (tájnyelvi)
  • (régies): kellemetlen
  • kedélytelen