polarimetria jelentése

  • kémia optikailag aktív anyag oldatának koncentrációját meghatározó méréses eljárás
  • angol polarimetry ‘ua.’, lásd még: polariméter

További hasznos idegen szavak

debellál

  • katonai legyőz, megver, fölébe kerekedik
  • latin debellare ‘(háborúban) legyőz’: de- ‘el, le’ | bellum ‘háború’

offenzíva

  • katonai általános, nagyarányú támadás
  • német Offensive ‘ua.’, lásd még: offenzív
A polarimetria és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

perikópa

  • vallás az adott keresztény ünnepnapra kijelölt szentírási szakasz
  • latin pericopa ‘ua.’ ← görög perikopé ‘körülvágás, levágott rész’: lásd még: peri- | koptó ‘vág’

firlefánc

  • bizalmas semmiség, vacakság, ostobaság
  • német Firlefanz ‘ua.’ ← középfelnémet virlefanz, eredetileg (?) *virlei-tanz ‘virelai-tánc’, lásd még: virelai

archetípus

  • ősforma, ősminta
  • őskép, jelkép (mitológiában, népköltészetben)
  • nyomdászat ősnyomtatvány, a fellelhető legrégibb nyomtatott példány valamiből
  • német Archetypus ‘ua.’ ← görög arkhé ‘kezdet’ | tüposz ‘lenyomat’

kóved

  • bizalmas tisztelgés, tiszteletadás
  • jiddis kovedhéber kavod ‘tisztelet’

capita aut navim

kiejtése: kapita…
  • történelem a pénzfeldobást kísérő szöveg az ókori Rómában, "fejeket vagy hajót", mivel a pénz egyik oldalán kétarcú Janus-fej volt, a másikon hajóorr
  • latin caput, capitis ‘fej’ | navis ‘hajó’

inszolens

  • arcátlan, szemtelen, pimasz, kihívó
  • latin insolens, insolentis ‘szokatlan, mértéktelen, arcátlan’: in- ‘nem’ | solere ‘szokásszerűen tesz, szokott’

chamotte

doktorátus

  • tudomány, oktatás akadémiai vagy egyetemi doktori fokozat
  • német Doktorat ‘ua.’, lásd még: doktorál

policelluláris

centralizmus

  • központi irányítás, a helyi szervek alárendelése a központiaknak
  • történelem reformkori politikai törekvés az elavult megyei struktúra megreformálására
  • német Zentralismus ‘ua.’, lásd még: centrális, -izmus

paleo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) régi, ős-, ó-
  • görög palaiosz ‘régi’ ← palai ‘régen’