szillaba jelentése

  • nyelvtan szótag
  • latin syllabagörög szüllabé, eredetileg szün-labé ‘szótag’, tkp. ‘egybefogott (dolog)’: szün ‘együvé’ | lambanó ‘fog, megragad’

További hasznos idegen szavak

alexandrinus

  • irodalom tizenkét (vagy tizenhárom) szótagos, a hatodik szótag után sormetszetet tartalmazó verssor a nyugat-európai költészetben
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← (Roman d’) Alexandre ‘(Regény) Alexandroszról’ (12. századi francia versregény Nagy Sándor makedón királyról, melyben a sorfaj először jelent meg) ← görög Alexandrosz ‘férfiak védelmezője’: alexó ‘véd’ | anér, androsz ‘férfi’

repudiáció

  • visszautasítás
  • személy eltaszítása
  • latin repudiatio ‘ua.’, lásd még: repudiál
A szillaba és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

involúció

  • matematika kétirányú transzformáció, amely végül az eredeti alakzathoz vezet vissza
  • orvosi egy szerv visszaalakulása eredeti méretére (pl. a méhé szülés után)
  • orvosi öregkori visszafejlődés
  • latin involutio ‘begöngyölés’, lásd még: involvál

rádzsput

  • történelem a 10–16. századi indiai fejedelemségek uralkodó rétegéhez tartozó személy
  • történelem e rétegből kikerült fejedelmi dinasztiák tagja
  • hindi, ‘királyok fiai’: lásd még: rádzsa | putra ‘fiú, sarj’

fitoszociológia

sporofillum

  • növénytan sporangiumokat hordozó levél
  • tudományos latin, ‘ua.’ sporophyllum ‘ua.’: lásd még: spóra | görög phüllon ‘növény’

izomerizáció

  • kémia olyan vegyi folyamat, amelynek során egy vegyület saját izomerjévé alakul át
  • angol isomerisation ‘ua.’, lásd még: izomerizál

acholia

kiejtése: akolia
  • orvosi epehiány az emésztőrendszerben
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | kholé ‘epe’
  • lásd még: kolera

homo ergaster

kiejtése: homó ergasztér
  • biológia korai kelet-afrikai előember
  • tudományos latin, ‘munkavégző ember’: homo ‘ember’ | ergasztér ‘munkavégző’ ← ergadzomai ‘dolgozik’ ← ergon ‘munka’

machinál

  • mesterkedik, ármánykodik, fondorkodik, áskálódik, ügyeskedik
  • német machinieren ‘ua.’ ← latin machinari, machinatus ‘kieszel, fondorkodik’ ← machina ‘gép, eszköz’ ← görög mékhané ‘eszköz, szerszám, színpadi emelőgépezet’ ← mékhanaomai ‘kieszel, kidolgoz’
  • lásd még: deus ex machina, masina

beduin

  • sivatagi nomád arab
  • német Beduinefrancia Bédouinarab badwín ‘ua.’ ← badw ‘szavanna’

androlepszia

  • történelem emberrablás, túszfogás (az ókori Athénban)
  • görög androlépszia ‘ua.’: lásd még: andro- | lépszisz ‘megragadás’ ← lambanó ‘megragad’

parenterális

  • orvosi az emésztőrendszert megkerülő, azaz intravénás infúzió alakjában való (táplálás)
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: para- | enteron ‘bél’

homoioterm

heliktit

  • geológia görbült, csavarodott vagy elágazó barlangi cseppkőképződmény
  • német Heliktit ‘ua.’: görög heli(x) ‘csavarvonal, csigavonal’ | lásd még: (sztala)ktit