ostinato jelentése

kiejtése: osztinátó
  • zene makacsul ismétlődő zenei motívum
  • olasz, ‘makacs’ ← latin obstinatus ‘eltökélt, makacs, hajthatatlan’ ← obstinare, obstinatum ‘elhatároz, kitart’, lásd még: obstináció

További hasznos idegen szavak

populista

  • (fn )pol a populizmus híve, képviselője
  • melléknév a populizmussal kapcsolatos, azon alapuló
  • népies, a paraszti rétegeket pártoló
  • angol populist ‘ua.’, lásd még: populizmus
A ostinato és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

amerikanizmus

  • nyelvtan az amerikai angol nyelvben mutatkozó, a brit nyelvváltozatétól eltérő sajátság
  • ez mint idegenszerűség vagy divatjelenség a brit angolban
  • angol Americanism ‘ua.’, lásd még: amerikáner, -izmus

amfikarpia

  • növénytan az a jelenség, hogy egyes növények föld alatti és föld feletti részükön is termést hoznak
  • tudományos latin amphicarpia ‘ua.’: lásd még: amfi- | görög karposz ‘termés’ ← karpoó ‘terem’

szelén

  • kémia nemfémes elem, főleg fotocellákban alkalmazzák
  • német Selen ← tudományos latin selenium ‘ua.’: görög szelené ‘hold’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)

releváns

  • fontos, lényeges, nyomós, jelentékeny
  • a tárgyhoz tartozó
  • latin relevans, relevantis ‘kiemelkedő’, eredetileg ‘felemelő, megkönnyebbítő’ ← relevare ‘újra felemel, megkönnyebbít’: re- ‘újra’ | levare ‘felemel’ ← levis ‘könnyű’

homo ergaster

kiejtése: homó ergasztér
  • biológia korai kelet-afrikai előember
  • tudományos latin, ‘munkavégző ember’: homo ‘ember’ | ergasztér ‘munkavégző’ ← ergadzomai ‘dolgozik’ ← ergon ‘munka’

idiofon

  • nyelvtan szótagismétléssel vagy a szótő ismételgetésével keletkezett hangfestő szó (főleg a délkelet-ázsiai és afrikai nyelvekben, pl. beriberi, hula-hula)
  • zene olyan hangszer, amelynek hangadása saját anyagának rugalmasságán alapul (ilyenek az ütőhangszerek)
  • német idiophon ‘ua.’: görög idiosz ‘külön, saját’ | phóné ‘hang’

Bisulca

  • állattan párosujjú patások
  • tudományos latin, ‘ua.’, tkp. ‘kétfelé hasított’: bi(s) ‘kétszer’ | sulcus ‘barázda, hasíték’

csobán

  • néprajz román hegyi pásztor
  • román cioban ← török çoban ‘ua.’ ← perzsa suban ‘pásztor’

heterofónia

  • zene kezdetleges többszólamúság a keleti és afrikai népzenében, a dallam és egyszerre felhangzó változata közt nincs akkordikus összefüggés
  • angol heterophony ‘ua.’: görög heterosz ‘másik, más’ | phóné ‘hang’

Dermazin

  • gyógyszerészet bőrgyógyászatban égési sebekre alkalmazott, fertőzést megelőző kenőcs
  • tudományos latin ‘ua.’: görög derma ‘bőr’ | (szulfadi)azin ‘a gyógyszer hatóanyaga’, lásd még: azót

ress

  • ropogós, friss (sütemény)
  • ausztriai német hangutánó szó resch ‘ua.’

siksze

  • nem zsidó nő (a zsidó szóhasználatban)
  • jiddis schikse ‘ua.’ ← héber sikcá ‘megvetett nő’

monokuláris

  • biológia olyan látásmód jelzője, amelyben a két szem látótere, ill. mozgása független egymástól, az agyban a két kép nem másolódik össze
  • angol monocular ‘ua.’, lásd még: monokulár

aposztrofál

  • (beszéd közben egy jelenlévőt) megszólít, hozzá fordul
  • (egy távollévőt) említ, hivatkozik, utal, céloz rá
  • német apostrophieren ‘ua.’, lásd még: aposztrophé