nonpareille jelentése

kiejtése: nomparej

nyomdászat hatpontos, nagyon apró betűkből álló (szedés)
francia, ‘ua.’, tkp. ‘hasonlíthatatlan’: non ‘nem’ | pareille ‘hasonló’ ← késő latin kicsinyítő képzős paricillus ‘ua.’ ← par ‘pár, egyenlő’

További hasznos idegen szavak

szociológia

tudomány társadalomkutatás, társadalomtudomány
angol sociology ‘ua.’, lásd még: szocio-, -lógia

koszekáns

matematika derékszögű háromszögben az átfogó és a szöggel szembeni befogó aránya
német Kosekans ‘ua.’ ← tudományos latin co(mplementi) secans ‘a kiegészítő szög szekánsa’, lásd még: szekáns

A nonpareille és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

sensus

lásd még: szenzus

hiperdaktilia

orvosi ötnél több ujj kézen vagy lábon mint születési rendellenesség
tudományos latin hyperdaktylia ‘ua.’: görög hüper ‘felett, túl’ | daktülosz ‘ujj’
lásd még: daktilus

dorzális

anatómia háti, a háton található
tudományos latin dorsalis ‘ua.’ ← dorsum ‘hát’
lásd még: dorzolaterális, dosszié, indorzátum, indosso, intrados

enkheiridion

kézikönyv
szöveggyűjtemény
görög, ‘ua.’, eredetileg ‘tőr’, tkp. ‘kézbe való dolog’ ← enkheiridzó ‘kézbe vesz’, lásd még: enkeirézis

creacionismo

kiejtése: kreaszioniszmó

művészet spanyol és francia avantgardista költői irányzat az I. világháború éveiben, mely a meghökkentő asszociációkon és önkéntes nyelvi játékokon alapult
spanyol, ‘ua.’: creación ‘teremtés, alkotás’, lásd még: kreáció | lásd még: -izmus

palilália

orvosi szavak kóros ismételgetése mint elmebetegség tünete
tudományos latin palilalia ‘ua.’: görög palin ‘vissza, ismét’ | laleó ‘fecseg, beszél’

metrektópia

orvosi a méh rendellenes elhelyezkedése a hasüregben
tudományos latin metrectopia ‘ua.’: görög métré ‘anyaméh’ ← métér ‘anya’ | ek- ‘el, ki, félre’ | toposz ‘hely’