a görög ábécé huszadik betűje, ←, Y, ókori hangértéke ü
középkori latinypsilon ‘ua.’ ← görögü pszilon ‘csupasz, egyszerű (ti. egytagú) ü’ (a bizánci korban már ugyanúgy hangzott a kétbetűs ei és oi is, vagyis i-nek)
ásványtan bársonyfekete színű, kagylós törésű ásvány
V. E. Szamarszkij orosz ásványkutató nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
A monofónia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nyelvtan a görög ábécén alapuló, a szláv nyelvek számára kifejlesztett betűírás, amelyet ma főleg a görögkeleti vallású szláv népek használnak
németzyrillisch ‘ua.’ ← latinCyrillus ← görög Konsztantinosz Kürillosz bizánci szerzetes és hittérítő nevéről, aki az írásrendszer első formáját (lásd még: glagolita) a 9. században megalkotta