leggeramente jelentése
kiejtése: leddzseramente
zene könnyeden (adandó elő)olasz leggero ‘könnyű’ ← késő latin leviarius ‘ua.’ ← latin levis ‘könnyű’lásd még: levator
További hasznos idegen szavak
érkező üdvözlése, köszöntés, fogadtatás
latin beneventatio ‘ua.’, lásd még: beneventál
nyelvtan álszenvedő (szenvedő formájú, de cselekvő jelentésű igei forma a latinban)latin , tkp. ‘letevő’ (mert "leteszi" a szenvedő értelmet), lásd még: deponál
A leggeramente és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kitörölhetetlen, eltörölhetetlen
latin indelebilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd még: deleál
művészet vékony porcelánból készült, a fény felé tartva árnyékoltan áttetsző domborműfrancia lithophanie ‘ua.’: lásd még: lito- | phanosz ‘fényes, látszó’ ← phainó ‘látszik’
helyreállít, felújít
angol reconstitute ‘ua.’: latin re- ‘újra, vissza’ | lásd még: konstituál
melléknév műszaki elmozdítható, tetszés szerinti helyen használható (rádió, telefon)főnév művészet mozgó, forgó, esetleg világító modern térbeli műalkotásnémet mobil ← fr, angol mobile ‘ua.’, lásd még: mobilis
sörét
bajor-osztrák schred ‘ua.’ ← német Schrot ‘vagdalék, dara, sörét’
jósol, jövendöl
magyar , lásd még: próféta (a privát–privatizál és hasonló szópárok mintájára)
kételkedő, kétségeskedő
kétséget kifejező
német , ‘ua.’, lásd még: dubitál
melléknév szabad elhatározásból fakadó, kényszer nélküliösztönös, keresetlen
rögtönzött, pillanatnyi, esetleges
határozószó önként, szabadonösztönösen, önkéntelenül
német spontan ← francia spontané ‘ua.’ ← késő latin spontaneus ‘önkéntelen, belülről fakadó’ ← latin sponte (sua) , lásd ott
értelmes, jóeszű, éles eszű, gyors felfogású
tanult, képzett, tanulékony
latin intelligens, intelligentis ‘ua.’ ← intelligere, intellectum ‘megért’: inter ‘közé, együvé’ | legere ‘szed, gyűjt’
