gesztáció jelentése

  • orvosi terhesség, viselősség
  • tudományos latin gestatio ‘ua.’ ← gyakorító gestare, gestatum ‘hord, visel’ ← gerere, gestum ‘visel’
  • lásd még: gerundium

További hasznos idegen szavak

epexegézis

  • stilisztika értelmileg nem szükséges, díszítő szerepű értelmező, pl. "Mondá Lajos, a nagy király" (Arany)
  • görög epexegeszisz ‘ua.’, tkp. ‘szétnyújtás’ ← epexagó ‘felvonultat, elnyújt’: epi- ‘újra’ | exagó ‘kitágít, eltérít’: ex- ‘ki’ | agó ‘vezet’

apraxia

  • orvosi képtelenség begyakorlott mozgások sorozatának rendezett végrehajtására agysérülés következtében
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: praxis
A gesztáció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

karburál

  • műszaki benzint porlaszt robbanómotor működtetéséhez
  • kémia generátorgázt szénhidrogéngázzal dúsít, hogy fűtőértékét növelje
  • francia carburer ‘szénhidrogénnel dúsít, kever’ ← carbure ‘szén és más elem vegyülete’ ← latin carbo ‘szén’

dezoxiribonukleinsav

  • kémia a DNS teljes kémiai neve; az öröklés legfontosabb anyaga, olyan nukleinsav, amely dezoxiribóz cukorrészt tartalmaz
  • lásd még: dezoxiribóz, nuklein

energetikus

  • tudomány energetikával foglalkozó, az energiagazdálkodást irányító szakember
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: energetika (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

genetikus

1
  • biológia az örökléstan tudósa
  • magyar, lásd még: genetika (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

káliszappan

szubordináció

  • alárendeltség, függő viszony
  • szolgálati fegyelem
  • nyelvtan alárendelés, alárendelő viszony
  • tudományos latin subordinatio ‘ua.’, lásd még: szubordinál

szatem

  • nyelvtan az indoeurópai család keleti ágát alkotó (nyelvcsoport: indoiráni, szláv, balti), amelyben a nyugati indoeurópai nyelvek szókezdő k hangja sz hanggá vált
  • óperzsa szatem ‘száz’, szláv szto, szta, szot, litván šimtas ‘ua.’, lásd még: kentum
  • magyar száz

lange d’oďl

kiejtése: langdojl
  • nyelvtan az észak-franciaországi nyelvjárások középkori elnevezése
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘az oďl nyelve’ (mert ezt használták ‘igen’ jelentésben): lásd még: langue | oďl, mai francia oui ‘igen’ ← latin hoc ille ‘ez az’

kalábriász vagy kaláber

  • játék régi kártyajáték, az alsós megfelelője
  • ausztriai német Klabriasjiddis klaberjasch ‘ua.’ ← ?

infallibilitás

  • vallás tévedhetetlenség, csal(atkoz) hatatlanság, katolikus hittétel szerint a pápa isteni adottsága, ha hit és erkölcs dolgában nyilatkozik
  • latin infallibilitas ‘ua.’, lásd még: infallíbilis

hipokrita

  • képmutató, álszent ember
  • latin hypocrita ‘ua.’ ← görög hüpokritész ‘színész’, lásd még: hipokrízis

pirosztát

  • műszaki kéményekben alkalmazott önműködő léghuzat-szabályozó
  • lásd még: piro- (a termosztát mintájára)

domotherm

  • műszaki a meleg levegő ventilátoros áramoltatásán alapuló (lakásfűtés)
  • angol márkanév: latin domus ‘ház’ | görög thermé ‘hő’

kronosztratigráfia

  • geológia időrétegtan, az egyes kőzetrétegek sorrendjéből a keletkezési időt kikövetkeztető módszer
  • görög khronosz ‘idő’ | lásd még: sztratigráfia

patrul vagy patruj

  • katonai katonai járőr, járőrcsapat
  • járőrkatona
  • bajor-osztrák patrulnémet Patrouillefrancia patrouille ‘ua.’ ← patrouiller ‘sárban tocsog, caplat’ ← patte ‘állat lába, mancs’
  • lásd még: patois