kinematikus jelentése
fizika a kinematikával kapcsolatos, rajta alapuló
német kinematisch ‘ua.’, lásd még: kinematika
További hasznos idegen szavak
ásványtan félfémes fényű, ibolyaszínű rézarzenoszulfid, rombos rendszerben, álhatszöges formában kristályosodik
görög enargész ‘látható’: en- ‘benne’ | argosz ‘fényes’| -it (ásványra utaló toldalék)
A kinematikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
vallás az inkvizíciós törvényszék bírája, eretneküldöző
jogtudomány vizsgálóbíró
latin inquisitor ‘ua.’, lásd még: inkvirál
kiszolgált, kiérdemesült
nyugdíjazott, nyugállományú
latin , ‘ua.’: e(x)- ‘ki, el’ | meritum ‘érdem’ ← mereri, meritus ‘megérdemel’
lásd még: meritokrácia , meritum
jobb belátásra (bír)
latin , ‘ua.’, tkp. ‘jobbakra’: ad ‘-ra’ | középfok melior ‘jobb’ ← bonus ‘jó’
kiejtése: abluencia
orvosi hashajtó szerek
latin többes szám semlegesnemű , ‘ua.’ ← abluens, abluentis ‘lemosó, öblítő’ ← abluere , lásd még: ablúció
kémia a hajszálcsövességen alapuló vízfelvétel
tudományos latin imbibitio ‘felszívás’ ← imbibere ‘beszív, beiszik’: in- ‘bele’ | bibere ‘iszik’
kereskedelem letéteményes, a letét őrzője
német Depositär ← francia dépositaire ‘ua.’, lásd még: depozitum
kiejtése: follisz
történelem ezüstözött ókori római rézpénz
történelem kis értékű rézpénzzel töltött és lepecsételt bőr pénzeszacskó mint fizetési eszköz az ókori Rómában (3. század)
latin , ‘bőrzsák, pénzeszacskó’
ésszerűség
francia rationalité ‘ua.’, lásd még: racionális
orvosi a szív összehúzódása
tudományos latin systole ‘ua.’ ← görög szüsztolé ‘összehúzódás’ ← szüsztelló , tkp. szün-sztelló ‘összehúz, összeszorít’: szün- ‘össze’ | sztelló ‘helyez’
orvosi csonttan
tudományos latin osteologia ‘ua.’, lásd még: oszteo- , -lógia
építészet az összes isten tiszteletének szentelt ókori templom (mint a római Panteon)
vallás egy nép isteneinek összessége
építészet a nemzet nagyjainak emlékhelyéül és temetkezési helyéül emelt épület (pl. a párizsi Panthéon)
latin Pantheon ← görög pantheion ‘ua.’: pan ‘minden’ | theosz ‘isten’