hiszteron–proteron jelentése

  • filozófia logikai hiba, az időrendnek vagy ok és okozat viszonyának felcserélése
  • stilisztika elbeszélői fogás, későbbi esemény említése első helyen
  • görög semlegesnemű, ‘későbbi (dolog) – előbbi (dolog)’: középfok hüszterosz ‘utóbbi, későbbi’ (alapfoka hiányzik) | középfok proterosz ‘előbbi’ ← prótosz ‘első’

További hasznos idegen szavak

cantimbanca

kiejtése: kantimbanka
  • irodalom középkori olasz vándor énekmondó
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘padon éneklő’: cantare ‘énekel’ | banca ‘pad, pult’ ← germán (pl. német Bank ‘ua.’)
  • lásd még: cantabile

ausztralid

  • néprajz Ausztráliában őslakos és a csendes-óceáni szigetvilágban is élő barnás bőrű, hosszú koponyájú, lapos orrú emberfajta
  • német australid ‘ua.’: latin australis ‘déli’, lásd még: auster | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külső’
A hiszteron–proteron és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szoprán

  • zene a legmagasabb női, ill. gyermekhang
  • zene ilyen hangú énekes
  • zene az ilyen hangra írt szólam
  • német Sopranolasz soprano, ‘ua.’, eredetileg ‘felső’ ← késő latin superanus ‘felső, legfelső’ ← latin super ‘felett’
  • lásd még: szuverén

gerontokrácia

  • történelem olyan társadalmi berendezkedés, ahol az öregekből álló vezető testületek kezében összpontosul a hatalom
  • francia gérontocratie ‘ua.’: görög gerón, gerontosz ‘öreg’ | kratosz ‘erő, hatalom’ (az arisztokrácia és hasonló szavak mintájára)

lázsiás

  • a tallérnál értékesebb régi ezüstpénz
  • néprajz ezüst pénzérmékből összeállított női nyakék
  • olasz l’aggio ‘a felár’, lásd még: ázsió

remonetizáció

  • közgazdaságtan forgalomból kivont pénznem újbóli bevezetése
  • latin re- ‘újra, vissza’ | monetizáció, lásd még: monéta

accusativus

kiejtése: akkuzatívusz
  • nyelvtan tárgyeset, a latin névszóragozás második esete
  • latin (casus) accusativus ‘megokoló (eset)’ ← accusare, accusatum, tkp. ad-cusare ‘vádol, megokol’: ad- ‘hozzá’ | causa ‘ok, ügy’

katalepszia

  • orvosi dermedtség, élettelenség
  • orvosi mozdulatlan állapotot előidéző roham, görcs
  • tudományos latin catalepsia ‘ua.’ ← görög katalépszisz ‘megragadottság’ ← katalambanó ‘megragad’: kata- ‘le’ | lambanó ‘fog’

oligo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) kevés, kevéssé, alig
  • görög oligosz ‘kevés’, oligósz ‘kevéssé’

eth-

  • lásd még: et-

kondrológia

  • orvosi porctan, a porcszövetek felépítésével foglalkozó résztudomány
  • tudományos latin chondrologia ‘ua.’, lásd még: kondro-, -lógia

diszperz

  • kémia valamely közegben finom eloszlásban lévő részecskékből álló (rendszer)
  • német dispers, ‘ua.’, lásd még: diszpergál

abstósz

  • sport úszók elrugaszkodása fordulóban a medence falától, vízilabdában az ellenfél testéről
  • német Abstoss ‘ellökés’ ← abstossen ‘ellök’: ab- ‘el, le’ | stossen ‘lök’

kollokáció

  • nyelvtan olyan szószerkezet, amelynek elemei gyakran szerepelnek együtt, pl. mély álom, hirtelen harag
  • tudományos latin collocatio, tkp. con-locatio ‘egymás mellé helyezés’: co(n)- ‘össze, együtt’ | locare, locatum ‘helyez’ ← locus ‘hely’

becquerel

kiejtése: bekerel
  • magfizika a radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége (bomlás/mp)
  • A. H. Becquerel francia fizikus nevéről

fifika

  • furfang, fortély, trükk
  • magyar, lásd még: fifikus (a fizikus–fizika és hasonló szópárok mintájára)