heptatlon jelentése

  • sport hétpróba, hét női atlétikai versenyszám együttese
  • angol heptathlon ‘ua.’: görög hepta ‘hét’ | athlón ‘küzdelem’ ← athleó ‘küzd, versenyez’ (a pentatlon mintájára)

További hasznos idegen szavak

juramentum

  • eskü, eskütétel
  • középkori latin iuramentum ‘ua.’ ← iurare, iuratum ‘esküszik’ ← ius, iuris ‘jog, jogrend’

cheilitis

kiejtése: keilitisz
  • orvosi ajakgyulladás
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög kheilosz ‘ajak’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
A heptatlon és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

neutralizmus

  • politika semlegesség, (katonai, politikai) el nem kötelezettség
  • német Neutralismus ‘ua.’, lásd még: neutrális, -izmus

sziú

  • néprajz egy sziú nyelvet beszélő dakota törzs népszerű neve
  • a prériindiánok alkotta törzsszövetség neve
  • francia röv sioux ‘ua.’ ← (nadowes)sioux ← dakota nadoviszio ‘csörgőkígyó’

dokk

  • hajóépítésre és -javításra való kikötői berendezés
  • angol dockközépholland dokke ‘ua.’

echórím

  • irodalom visszhangrím, a rímszó utolsó szótagjait megismétlő válaszrím, amely többnyire önálló sort alkot, pl. szenvedéllyel éjjel
  • lásd még: echó

orbitális

  • űrkutatás a Föld körüli pályán keringő
  • anatómia a szemüreghez tartozó
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: orbita

gradiens

  • matematika mennyiség változása a hely függvényében
  • tudományos latin, tkp. ‘lépő, lépésben haladó’ ← gradi ‘lép’

diszergia

  • orvosi a mozgások összehangolatlansága a mozgatóidegekből érkező impulzusok zavara következtében
  • tudományos latin dysergia ‘ua.’, tkp. ‘hibás működés’: görög düsz- ‘gyengén, hibásan’ | ergon ‘munka’

hematoklázis

  • orvosi a vörösvérsejtek szétesése
  • tudományos latin haemantoclasis ‘ua.’: lásd még: hemato- | görög klaszisz ‘törés, rombolás’ ← klaó ‘tör’

humanizmus

  • tudomány a reneszánsz kor szellemi irányzata, amely a vallásos értékektől az ember és az ókori műveltség felé fordult
  • emberiesség, emberközéppontúság
  • latin humanismus ‘ua.’, lásd még: humánus, -izmus

poikiloterm

  • állattan testhőmérsékletével a külső hőmérséklethez igazodó (állat)
  • német poikilotherm ‘ua.’: görög poikilosz ‘tarka, pettyes, különféle’ | thermé ‘hő’

szelenodézia

  • csillagászat holdfelmérés, holdtérképezés
  • görög szelené ‘hold’ (a geodézia mintájára)

kalcinózis

  • orvosi mészlerakódás, elmeszesedés
  • tudományos latin calcinosis ‘ua.’: lásd még: kalcinál | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)