gábli jelentése
villa
villásreggeli
játék két olyan lap kombinációja, amelyek egy kihagyással követik egymást (pl. 7–9, dáma–ász)
német Gabel ‘villa’, ill Gabel(frühstück) ‘villás (reggeli)’, lásd még: früstök
További hasznos idegen szavak
nyelvtan egy adott nyelv különféle változatainak összefoglaló neve a modern nyelvtudományban
angol lect ‘ua.’ ← (dia)lect ‘tájszólás’, lásd még: dialektus
lásd még: regiolektus , szociolektus
A gábli és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
ékesszólás
szónoklat, szavalás, előadás
kiejtés, kifejezésmód
latin elocutio ‘ua.’ ← eloqui, elocutus ‘kimond, előad, szónokol’, lásd még: elokvens
kiáll (valaki mellett), támogatja
lásd még: exponál
körben jár
(pénz) forgalomban van
(folyadék zárt rendszerben) kering, áramlik
(hír) terjed, szájról szájra jár
latin circulari ‘körben jár’ ← circus ‘gyűrű, kör’
régészet őskőkor, a régészet legkorábbi kutatási területe
német Paläolithikum ‘ua.’: lásd még: paleo- | görög lithosz ‘kő’
lényegi, sarkalatos
szervesen hozzá tartozó, elválaszthatatlan
francia integrant ‘ua.’, lásd még: integrál1
kereskedelem egyenleg
kereskedelem számla vagy követelés kiegyenlítése
ausztriai német Saldo ← olasz saldo ‘számla lezárása, kiegyenlítése’ ← latin solidus ‘szilárd’
zűrzavaros, rendezetlen
német anarchistisch ‘ua.’, lásd még: anarchia
kiejtése: bukkális
anatómia az archoz tartozó
tudományos latin , ‘ua.’ ← bucca ‘arc, pofa’
lásd még: buklé
orvosi a pulzusgörbe regisztrálása
sphygmography ‘ua.’: görög szphügmosz ‘lüktetés’ ← szphüdzó ‘ver, dobog’ | lásd még: -gráfia
képes ajánló, ismertető füzet
kereskedelem árjegyzék, reklámfüzet vagy -lap, szórólap
+ kép, látvány
+ kilátás, távlat, szándék
latin prospectus ‘látvány’ ← prospicere, prospectum ‘előre néz, gondoskodik’: pro- ‘előre’ | specere ‘néz’