elégia jelentése

  • irodalom disztichonban írt lírai költemény
  • irodalom (a 19. század óta) tűnődő vagy borongós hangulatú költemény
  • irodalom panaszdal, kesergő, gyászdal, gyászének
  • latin elegiagörög többes szám elegeia ‘ua.’ ← elegeion ‘disztichon’: VAGY ← (?) óörmény elegni ‘nádsíp’, VAGY görög elegosz ‘sírvers, gyászdal’
  • lásd még: elógium

További hasznos idegen szavak

arbitrázs

  • közgazdaságtan nemzetközi kereskedelmi ügyekben választott döntőbíróság
  • közgazdaságtan tőzsdei művelet, amely az árfolyamok különbségét kihasználva értékpapírok gyors adás-vételével ér el nyereséget
  • francia arbitrage ‘ua.’← arbiter latin arbitrari ‘vél, ítél’, lásd még: arbitrium

szociálpatológia

  • tudomány a társadalmi normákkal való szembehelyezkedés kóros jelenségeit vizsgáló tudományterület
  • lásd még: szociál-, patológia
A elégia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

multilateralizmus

  • közgazdaságtan a nemzetközi gazdasági együttműködés pénzügyi oldala, a követelések szabad érvényesítése az adott körhöz tartozó bármely országban
  • angol multilateralism ‘ua.’, lásd még: multilaterális, -izmus

szuppresszió

  • elnyomás, erőszakos megszüntetés
  • orvosi elakasztás, megszüntetés
  • orvosi elakadás, megrekedés
  • latin suppressio ‘ua.’, lásd még: szupprimál
  • lásd még: presszió

montagnard

kiejtése: montanyár
  • történelem hegypárti, a nagy francia forradalom nemzetgyűlésének legradikálisabb pártja
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘hegylakó’ ← montagne ‘hegység, hegyvidék’ ← népi latin montaneuslatin montanus ‘hegyes, hegyi’ ← mons, montis ‘hegy’ (a ~-ok az ülésterem legfelső padsorait foglalták el)

emfázis

  • nyelvtan nyomaték, hangsúly, kiemelés
  • átélés, érzelmi fűtöttség, hevület
  • ennek megnyilvánulása beszédben, viselkedésben
  • szónokiasság
  • latin emphasisgörög emphaszisz ‘megmutatás, kijelentés, nyomaték’ ← emphainó ‘megjelenít’: en- ‘bele’ | phainomai ‘megjelenik’
  • lásd még: epiphania, fantazma, fantom, fázis, fenol, fenomén, fenomenológia

pirotechnika

  • műszaki tűzszerészet, a robbanószerekkel és a tűzijátékokkal foglalkozó műszaki terület
  • német Pyrotechnik ‘ua.’, lásd még: piro-, technika

blokkmotor

  • műszaki benzin- vagy dízelmotor, amelynek a hengerei egy tömbbe vannak öntve
  • lásd még: blokk, motor

mechanisztikus

  • tudomány mindent a mechanika törvényeiből levezető
  • átvitt értelemben gépies, elgépiesedett
  • német mechanistischfrancia mécanistique ‘ua.’, lásd még: mechanika

diszkant

  • zene a felső szólam, szoprán (többszólamú énekben)
  • német Diskant ‘ua.’ ← középkori latin discantus, lásd ott

kromidium

  • biológia a citoplazmának bázikus festékekkel jól színezhető eleme
  • tudományos latin chromidium ‘ua.’: görög khróma ‘szín’ | -id ‘-szerű’ ← eidosz ‘külszín, hasonmás, kép’

főnix

  • mitológia (ókori legenda szerint) csodás egyiptomi madár, amely elöregedvén elégeti magát, és hamvaiból megifjodva támad fel
  • latin Phoenix ‘ua.’: VAGY ← görög Phoinix ‘bíborszínű’, tkp. ‘föníciai’ (ez a festék onnan származott át görög földre) ← Phoinikia ‘Fönícia’, VAGY ← görög phoinixegyiptomi benu ‘gémszerű szürke madár, melynek érkezése minden évben a Nílus újjászületését, azaz közelgő áradását jelezte’

éterománia

  • orvosi az éternek mint kábítószernek élvezete
  • tudományos latin aetheromania ‘ua.’, lásd még: etil-éter, mánia

monokarp

  • növénytan egy termőlevelű
  • német, ‘ua.’: lásd még: mono- | görög karposz ‘termés, gyümölcs’

inkorrekt

  • tisztességtelen, nem becsületes
  • jellemtelen, becstelen
  • nem szabatos, nem szabályszerű
  • német, ‘ua.’: latin in- ‘nem’ | lásd még: korrekt

református

  • melléknév vallás a protestantizmus kálvini tanait követő keresztény (felekezet)
  • vallás e felekezettel kapcsolatos
  • főnév vallás e felekezet tagja
  • újkori latin reformatus ‘megreformált’ ← reformata (religio) ‘megújított (vallás)’, lásd még: reformál