elégia jelentése

  • irodalom disztichonban írt lírai költemény
  • irodalom (a 19. század óta) tűnődő vagy borongós hangulatú költemény
  • irodalom panaszdal, kesergő, gyászdal, gyászének
  • latin elegiagörög többes szám elegeia ‘ua.’ ← elegeion ‘disztichon’: VAGY ← (?) óörmény elegni ‘nádsíp’, VAGY görög elegosz ‘sírvers, gyászdal’
  • lásd még: elógium

További hasznos idegen szavak

leukoblaszt

  • orvosi éretlen fehérvérsejt
  • német Leukoblast ‘ua.’: görög leukosz ‘fehér’ | blaszté ‘csíra’
A elégia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

detonál

  • robban
  • durran, dördül
  • német detonierenfrancia détoner ‘ua.’ ← latin detonare, detonatum ‘mennydörög’: de- ‘el, fel’ | tonare ‘dörög’

antitetikus

  • ellentétes helyzetű, szemben álló
  • angol antithetic ‘ua.’, lásd még: antitézis

cenobita

gótikus

  • művészet a gótikához tartozó, annak stílusjegyeit viselő
  • csúcsíves
  • német gotisch ‘ua.’, lásd még: gótika

szaracén

  • néprajz afrikai arab, mór
  • + mohamedán, izmaelita
  • német Sarazenelatin saracenus ← késő görög szarakinosz ‘ua.’ ← arab sarkín ‘napkeleti’ ← sark ‘kelet’ ← saraka ‘felkel’

frigolabilis

  • orvosi hidegre érzékeny
  • tudományos latin, ‘ua.’: frigor ‘hideg’ | lásd még: labilis

mendikáns vagy mendikás

  • vallás a református legátust kísérő kollégiumi kisdiák, aki köszöntőket mondott, és a kollégiumnak szánt adományokat összegyűjtötte
  • latin mendicans ‘kéregető’ ← mendicare ‘koldul, kéreget’ ← mendicus ‘koldus’, tkp. ‘testi fogyatékos’ ← mendum ‘testi hiba’ (magy népnyelvi formája mendikás)

doppingol

  • sport ajzószert ad (lónak vagy sportolónak)
  • ajzószert szed
  • átvitt értelemben serkent, ösztönöz, ösztökél, sarkall
  • lásd még: dopping

pervertál

  • megront, elzülleszt
  • kiforgat, elferdít (szöveget, értelmet)
  • latin pervertere, perversum ‘elfordít, tévútra visz’ ← per- ‘el, félre’ | vertere ‘fordít’

canción

kiejtése: kanszion
  • irodalom középkori eredetű spanyol dalforma, amely négysoros mottóból és az azt kifejtő strófákból állt
  • spanyol, ‘dal’ ← latin cantio ‘ua.’ ← canere, cantum ‘énekel’

kirurgikus

  • orvosi sebészi, sebészeti
  • német chirurgisch ‘ua.’, lásd még: kirurgia

eretizmus

  • orvosi kóros ingerlékenység
  • tudományos latin erethismus ‘ua.’ ← görög erethiszmosz ‘lázongó természet’: erethidzó ‘ingerel’ | lásd még: -izmus

fagocitózis

  • orvosi sejtfalás, a szervezet védekezése bejutott idegen sejtek ellen
  • tudományos latin phagocytosis ‘ua.’: lásd még: fagocita | -ózis (folyamatra utaló toldalék)