elógium jelentése

  • dicsőítés, magasztalás, dicshimnusz
  • latin elogium ‘dicsőítő sírfelirat’ ← görög elegeion ‘disztichon’
  • lásd még: elégia

További hasznos idegen szavak

originalitás

  • eredetiség, sajátosság
  • különösség
  • latin originalitas ‘ua.’, lásd még: originális
A elógium és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

spulni

  • cséve, orsó
  • (cérna)gombolyag
  • bajor-osztrák spulnnémet Spule ‘orsó’

itterbium

  • kémia ezüstfehér kémiai elem a ritkaföldfémek csoportjából
  • tudományos latin ytterbium ‘ua.’ ← Ytterby kiejtése: ütterbű svéd város, a lelőhely nevéből

phratria

epentézis

  • nyelvtan hangbetoldás, etimológiailag oda nem tartozó hang betoldása, pl. korán(t)sem
  • tudományos latin epenthesisgörög epentheszisz ‘ua.’: epi- ‘rajta, rá’ | entheszisz ‘beszúrás, betoldás’: en- ‘bele’ | theszisz ‘tétel, helyezés’ ← (ti)thémi ‘helyez’

sellak

  • indiai levéltetű váladékából nyert anyag, lakkok, szigetelők gyártásához használatos
  • német Schellack ← holland schellak ‘ua.’: schel ‘halpikkely’ | lak ‘lakk’

konszenciál

  • beleegyezik, egyetért
  • latin consentire, consensum ‘ua.’: con- ‘együtt’ | sentire ‘érez’
  • lásd még: konszenzus, szentimentális

kolónus

  • történelem római nagybirtokra telepített félszabad személy a késő császárkorban
  • telepes, gyarmatosító
  • latin colonus ‘paraszt, bérlő, telepes’, lásd még: kolónia

korrigál

  • javít, kijavít, helyesbít, helyreigazít
  • jóvátesz, orvosol
  • latin corrigere, correctum ‘kiegyenesít, helyreigazít’: con- ‘együtt, össze’ | regere ‘irányít, kormányoz’
  • lásd még: régens

svasztika

profanizál

geopatikus

  • orvosi a föld által kibocsátott és az egészséget károsító hatású (sugárzás)
  • angol geopathic ‘ua.’: lásd még: geo- | görög pathé ‘szenvedés’

arisztokrata

  • történelem az ókori görög arisztokrácia tagja
  • történelem főnemes, főúr, főrend, nagybirtokos, kékvérű
  • átvitt értelemben kiváltságos társadalmi csoport vagy réteg tagja (pl. munkás~)
  • német Aristokratfrancia aristocrate görög arisztokratész ‘ua.’, lásd még: arisztokrácia

kooperál

  • együttműködik, összedolgozik
  • latin cooperari, cooperatus ‘ua.’: co(n)- ‘össze, együtt’ | operari ‘dolgozik’ ← opus, operis ‘mű, munka’
  • Hibás a koperál írás, kiejtés!

nanizmus

  • orvosi törpeség, törpenövés
  • tudományos latin nanismus ‘ua.’: nanus ‘törpe’ | lásd még: -izmus