Idegenszótár

desuetudo jelentése

kiejtése: deszvetúdó
  • jogtudomány törvény vagy jogszabály hatályának megszűnése azáltal, hogy hosszú időn át nem alkalmazzák
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘leszokás’: latin de- ‘le, el’ | suescere, suetum ‘megszokik’
  • lásd még: consuetudo

További hasznos idegen szavak

belletrisztikus

  • irodalom a belletrisztikával kapcsolatos
  • német belletristisch ‘ua.’, lásd még: belletrisztika
A desuetudo és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

strázsamester

  • őrmester
  • német Wachtmeister ‘ua.’ tükörfordítása, lásd még: strázsa

interkosztális

  • anatómia bordaközi
  • tudományos latin intercostalis ‘ua.’: inter- ‘között, közé’ | costa ‘borda, oldal’

golf-ball

  • műszaki gömbfej, korai villanyírógépek gömb alakú betűnyomó eleme
  • angol, ‘golflabda’: lásd még: golf | ball ‘labda’

opera buffa

  • zene vígopera
  • olasz, ‘ua.’: lásd még: opera, buffó

hipertermia

  • orvosi hőguta
  • tudományos latin hyperthermia ‘ua.’: görög hüper ‘felett, túl’ | thermé ‘hő’

kvadráns

  • földrajz negyedkör, a földi délkör negyedrésze
  • hajózás helymeghatározásra régebben használt szögmérő csillagászati eszköz
  • német Quadrant ‘ua.’ ← latin quadrans ‘negyedrész’, lásd még: kvadrál

pasquill

konnatális

  • orvosi veleszületett
  • tudományos latin connatalis ‘ua.’: con- ‘együtt’ | natalis ‘születéssel kapcsolatos’ ← natus ‘születés’ ← nasci, natus ‘születik’

atermán

  • fizika a hősugarak számára áthatolhatatlan
  • német atherman ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | thermainó ‘melegít ← thermé ‘hő’

fridzsider

szerver

  • számítástechnika gazdagép, központi számítógép, amelyből a periferikus egységek információkat nyernek
  • angol server ‘ua.’ ← serve ‘kiszolgál’, lásd még: szervál2
  • lásd még: szervusz

pelagianizmus

  • vallás ókori (4–5. századi) keresztény eretnekség, amely elutasította az eredeti bűn eszméjét és azt a tételt, hogy az üdvösséghez Isten kegyelme nélkülözhetetlen
  • Pelagius szerzetesnek, a mozgalom elindítójának nevéből | lásd még: -izmus

flogisztikum

  • orvosi gyulladást előidéző szer
  • tudományos latin phlogisticum ‘ua.’, lásd még: flogisztikus

gibic