Cephalopoda jelentése

kiejtése: cefalopoda
  • állattan lábasfejű vagy fejlábú állatok, a puhatestűek törzsének egyik osztálya
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög kephalosz ‘koponya’ | pusz, podosz ‘láb’

További hasznos idegen szavak

falzifikátor

  • hamisító
  • latin falsificator ‘ua.’, lásd még: falzifikál

fjell

  • földrajz nagy kiterjedésű kopár hegyvidék vagy fennsík Skandinávia északi részén
  • svéd fjäll, norvég fjeld (mindkettő kiejtése: fjell) ‘ua.’
A Cephalopoda és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

fotogeológia

  • csillagászat az égitestek felszínének geológiai vizsgálata fényképfelvételek alapján
  • lásd még: foto-, geológia

responsorium

kiejtése: reszponzórium
  • vallás rövid szentírási szöveg a misében a lecke után
  • zene szólóének és karének váltakozása templomi énekben
  • zene visszatéréses zenei forma új zenei gondolat bevezetésével
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: respondeál

geotermométer

  • fizika hőmérési módszer, ill. eszköz a Föld belső hőmérsékletének meghatározásához
  • lásd még: geo-, termométer

lamináris

  • fizika réteges, sima, nem örvénylő (áramlás)
  • tudományos latin laminaris ‘ua.’ ← latin lamina ‘lap, lemez’
  • lásd még: lamella

diszlexia

  • lélektan az olvasásképesség zavara agykérgi rendellenesség folytán
  • tudományos latin dyslexia ‘ua.’: | görög düsz- ‘gyengén, hibásan’ | lexisz, tkp. leg-szisz ‘beszéd, olvasás’ ← legó ‘olvas’

diploopia

  • orvosi kettős látás
  • latin, ‘ua.’: görög diploosz ‘kettős’ | op(szomai) ‘lát’

brachylogia

  • retorika tömörség, szűkszavúság
  • latin, ‘ua.’: görög brakhüsz ‘rövid’ | logosz ‘beszéd’ ← legó ‘mond’

paracentrikus

  • geometria a a középpont mellett lévő vagy mozgó
  • lásd még: para-, centrum

obsoletus

kiejtése: obszolétusz
  • elavult, divatjamúlt, feledésbe merült
  • latin, ‘ua.’ ← obsolere, obsoletus ‘elavul, kimegy a szokásból’: ob- ‘le-, el-’ | solere ‘szokik’

raszkolnyik

  • vallás óhitű, a pravoszláv orosz egyház 17. századi reformjait elutasító személy
  • orosz. ‘ua.’, tkp. ‘szakadár’ ← raszkol ‘hasadás, szakadás’: raz- ‘szét’ | szkolotj ‘hasít’

szodomita

  • állatokkal fajtalankodó személy
  • német Sodomit ‘ua.’, lásd még: szodómia

prostráció

  • vallás arcraborulás papszenteléskor és a nagypénteki istentiszteleten a katolikus liturgiában
  • orvosi súlyos kimerülés
  • latin prostratio ‘leterülés’ ← prosternere, prostratum ‘földre terít’: pro- ‘előre’ | sternere ‘szór, hint, terít’
  • lásd még: konsternáció, prosternáció, sztráda, sztrátusz

analgetikum

  • orvosi fájdalomcsillapító szer
  • latin semlegesnemű analgeticum ‘ua.’, lásd még: analgetikus