genealógus jelentése

  • tudomány a genealógia szakembere, tudósa
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: genealógia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

További hasznos idegen szavak

epizodikus

  • mellékes, lényegtelen
  • múló, átmeneti
  • latin episodicus ‘ua.’, lásd még: epizód
A genealógus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szuper- (összetételek előtagjaként)

  • valami fölötti, fölötte lévő
  • valakit vagy valamit meghaladó, túllépő
  • különleges méretű, arányú: szuperegó, szuperszonikus, szuperprodukció
  • latin super ‘fölött, fölé’ ← superus ‘felső’

locutorium

kiejtése: lokutórium
  • vallás beszélőszoba kolostorban
  • középkori latin. ‘ua.’ ← locutor ‘beszélő’ ← loqui, locutus ‘beszél’
  • lásd még: lokúció

ozokerit

  • kémia földiviasz, természetes előfordulású paraffinelegy
  • angol ozokerite ‘ua.’: görög odzó ‘szaglik’ | kérosz ‘viasz’ | -it (ásványra utaló toldalék)
  • lásd még: ozmatikus

lukratív

  • gazd hasznot hajtó, jövedelmező, nyereséges
  • német lukrativközépkori latin lucrativus ‘ua.’ ← lucrari, lucratus ‘nyer, kap’ ← lucrum ‘haszon, nyereség’

lokatívusz

lipotropin

  • biológia zsírbontó enzim
  • lásd még: lipotrop | -in (vegyületre utaló toldalék)

katakomba

  • vallás őskeresztények föld alatti gyülekező és temetkező helye
  • olasz catacomba ← késő latin catacumba ‘sírbolt, kripta’ ← ?

policáj

  • rendőrség
  • rendőr
  • német Polizei ‘rendőrség’, ill. Polizei(beamter) ‘rendőr(hivatalnok)’ ← késő latin politia ‘városi hatóság’ ← görög politeia ‘állampolgárság, államforma, közéleti tevékenység’ ← politész ‘polgár’ ← polisz ‘város(állam)’

inkulpáció

  • + jogtudomány bevádolás
  • középkori latin inculpatio ‘ua.’, lásd még: inkulpál

klöpli

  • textilipar vert csipke
  • német Klöppel ‘csipkeveréshez használt kis nyeles cérnaspulni’, tkp. ‘harangnyelv, dobverő’ ← alsóném klappon ‘üt’
  • lásd még: klopfol

malheur