kihirdet szinonimái

ige
  • nyilvánosságra hoz, kinyilvánít, közzétesz, közhírré tesz, kikiált, elhíresztel, kihíresít (tájnyelvi), közread, tudat, közrebocsát, publikál, promulgál (idegen), bejelent, deklarál, kikiabál, kiprédikál, dobra ver, kidobol, kiharangoz (tájnyelvi), kitrombitál, szétkürtöl, világgá kürtöl

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

teasütemény

főnév
  • aprósütemény, keksz

kiszolgálás

főnév
  • felszolgálás, eladás, árusítás, kimérés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihirdet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keveredik

ige
  • kuszálódik, gubancolódik, bonyolódik, kavarodik
  • vegyül, elegyedik, elegyül, vegyődik (régies)
  • jut, kerül, vetődik
  • sodródik
  • elhányódik, elkallódik
  • támad, keletkezik

játszik

ige
  • játszadozik, játszódik (tájnyelvi), hancúrozik, rajcsúrozik
  • fogad (valamire), tippel, megtesz, megjátszik
  • zenél, húz, muzsikál, hangicsál (régies)
  • föllép, szerepel, megjelenít, alakít, előad, megszemélyesít, komédiázik, jelenetez, domborít (régies)
  • színlel, mímel, tettet, alakoskodik, színészkedik
  • babrál, birizgál (bizalmas), matat, piszkál
  • bolondozik, szórakozik, tréfál, viccel
  • cicázik, kacérkodik, enyeleg, flörtöl, kokettál
  • elő-előtűnik, meg-megjelenik, mutatkozik, irizál (régies), szivárványozik (régies)
  • mérkőzik, kiáll (valaki ellen)

irtózatos

melléknév
  • iszonyú, undorító, ijesztő, megdöbbentő, megrázó, megrendítő, borzalmas, félelmetes, iszonyatos, irtóztató, borzasztó, szörnyű, szörnyűséges, rettenetes, förtelmes, szívszaggató, hátborzongató, hajmeresztő, vérfagyasztó
  • óriási, roppant nagy, horribilis, istentelen, rendkívüli, elképesztő

hivatalnok

főnév
  • köztisztviselő, tisztviselő, hivatalviselő, kormánytiszt, tiszt, bürokrata (pejoratív), beamter (idegen), audiat (idegen), officiális (idegen), funkcionárius, ügyintéző, tintanyaló (pejoratív), aktakukac (szleng), tintakukac (szleng), papírmoly (szleng), bélyegnyaló (pejoratív), irodista (pejoratív), fehérköpenyes, bennülő (tájnyelvi)

kielégítés

főnév
  • elégtétel, kompenzálás
  • eltöltés, jóllakatás
  • csillapítás

kivív

ige
  • megszerez, kiharcol, kiverekszik
  • elér, elnyer, megkap, valóra vált, megvalósít, kiérdemel, szert tesz (valamire), kieszközöl

szorgalmas

melléknév
  • szorgos (választékos), szorgalmatos (régies), dolgos, törekvő, dolgos kezű, serény, buzgó, agilis, ügybuzgó, fáradhatatlan, munkaszerető, igyekvő, iparkodó, munkás (tájnyelvi), tevékeny, jódolgos (tájnyelvi), jóigyekezetű (tájnyelvi), aktív, hangyaszorgalmú, vasszorgalmú Sz: az ördögöt is kihajtaná a lyukából; olyan, akár a szítófa; ég a keze alatt a munka; emberül fog mindenhez; megfogja a végét a munkának

hajmeresztő

melléknév
  • rémületes, hátborzongató, borzalmas, borzasztó, megrázó, vérfagyasztó, hallatlan, hihetetlen, szörnyű, irtózatos, félelmetes, rettenetes, rémes, megdöbbentő, elképesztő, ijesztő, iszonyatos

gyűjt

ige
  • összehord, összeszed, akkumulál (szaknyelvi), aggregál (szaknyelvi), felhalmoz, szerez, beszerez, betakarít, kazaloz (tájnyelvi), tetéz, rakásol (régies), raktároz, tárol
  • takarékoskodik, félretesz, spórol (bizalmas), élére rak, zsugorgat, kuporgat, őrizget, tartalékol
  • kéreget, kunyerál, koldul, kalapoz, perselyez, tányéroz, koledál (régies)
  • megszerez, akvirál (régies)
  • összevon, összehív, összecsődít, összeterel, újoncoz (régies), verbuvál, toboroz (régies), rekrutál (régies)
  • keres, böngész, bogarász, tallóz, szed

eltökéltség

főnév
  • elszántság, határozottság, céltudatosság, rezolúció (régies)

hangzás

főnév
  • csengés, zengzet (választékos)

komédiázik

ige
  • (régies): szerepel, föllép, alakít, megszemélyesít, játszik
  • tréfál, bolondozik, viccelődik, mókázik, bohóckodik, marháskodik (bizalmas)
  • (pejoratív): alakoskodik, kétszínűsködik, színlel, színészkedik, megjátssza magát, tettet, tetteti magát, szimulál

közeli

melléknév
  • szomszédos, határos, kőhajításnyi, környékbeli
  • közelgő, jövendő
  • bizalmas, meghitt, szoros, közvetlen, belső, közelálló, bensőséges, szívbéli (bizalmas)

megpróbálkozik

ige
  • megpróbál, megkísérel, kísérletezik, próbát tesz, erőlködik, vállalkozik, nekifog(bizalmas)

főnév
  • lovacska, paci (bizalmas), cocó (tájnyelvi), virsli (tréfás)
  • paripa
  • gebe, dikhenc (tájnyelvi)
  • mén, ménló, csődör, monyas (tájnyelvi), monyasló (tájnyelvi)
  • kanca, kabala (tájnyelvi), kabola (tájnyelvi)
  • csikó
  • táltos
  • (sakkban): huszár
  • (személyről): állat (durva), barom (durva), ökör (durva), dög (durva), marha (durva)

kiigazítás

főnév
  • helyesbítés, helyreigazítás, korrekció, megigazítás, igazítás
  • renoválás, javítás, kijavítás, megfoltozás, rendbehozás

kétféle

melléknév
  • kétfajta, különböző, felemás, alternatív (idegen)

kisszék

főnév
  • zsámoly, sámli, gyalogszék (tájnyelvi)

leülepedik, leülepsz

ige
  • leszáll, lerakódik, megtisztul, letisztul, megszáll (tájnyelvi)
  • lehiggad, (bor, must) meghiggad (tájnyelvi)
  • (benyomás): letisztul, megemésztődik

kimarad

ige
  • törlődik, elmarad, nem jelenik meg, kiszorul, kireked, kiesik, kikopik (tájnyelvi), kimúlik (régies)
  • (iskolából) kilép, lemorzsolódik
  • megszakad, szünetel, elakad, kihagy
  • szórakozik, mulat, dorbézol, görbe estét csinál, elhajlik (bizalmas), kileng (bizalmas), kirúg a hámból, lumpol

jellegzetesség

főnév
  • sajátság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, alapvonás, különlegesség
  • specifikum (idegen), karakterisztikum

kitolódik

ige
  • későbbre kerül, eltolódik, elhalasztódik, prolongálódik, elodázódik
  • (tájnyelvi): kinyomul

likvidál

ige
  • felszámol, feloszlat, megszüntet
  • kivégez, megöl, meggyilkol, elintéz, elpaterol (szleng), megsemmisít, kicsinál (szleng), kinyír (szleng), kinyuvaszt (durva), kivon a forgalomból (szleng), eltesz láb alól, félretesz az útból (szleng)