kitolódik szinonimái

ige
  • későbbre kerül, eltolódik, elhalasztódik, prolongálódik, elodázódik
  • (tájnyelvi): kinyomul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

forr

ige
  • fő, lobog, zubog, zuhog, gyöngyözik, bugyborékol, bugyog, buzog (régies), habzik, pezseg, hólyagot vet, bizseg (tájnyelvi), lohog (tájnyelvi), bruhézik (tájnyelvi)
  • erjed
  • forrong, fortyonkodik (régies), zajdul (régies)
  • mérgelődik, haragszik, dühöng

szóval

határozószó
  • röviden, egyszóval
  • következésképpen, tehát, vagyis, azaz, mármint
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kitolódik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kimustrál

ige
  • kiselejtez, kirostál, kidob, eldob, kihajít, megszabadul, sutba dob, szemétre dob, kiválogat, kiszuperál (bizalmas), szanál
  • (régies): elbocsát, kicsap
  • alkalmatlannak nyilvánít, leszerel

káprázik

ige
  • (szem): vibrál, csillámpozik (tájnyelvi), kámpul (tájnyelvi), naplik (régies)
  • (káprázik a szeme): képzelődik

jurta

főnév
  • nemezsátor, körsátor

időnként, időközönké

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, elvétve, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

kiskorú

melléknév
  • fiatalkorú, fiatal, gyámkorú (régies), minorennis (idegen), minor (idegen)
  • tizenéves, tinédzser, tini, kamasz, serdülő
  • ifjú, nőtelen (régies), siheder (bizalmas), bakfis
  • fejletlen, éretlen

könyöradomány

főnév
  • alamizsna (választékos), adomány, segély, juttatás

tanulóifjúság

főnév
  • diákság, hallgatóság

hátrafelé

határozószó
  • visszafelé, vissza, hátra, hátrálva
  • farolva, rükvercbe (szaknyelvi)

háramlik, háramol

ige
  • hárul, átszáll, rászáll, érint (valakit), visszaszáll rá, jut osztályrészül (szaknyelvi), esik (valakire)
  • (régies): öröklődik, száll (valakire)

érzék

főnév
  • érzékszerv
  • érzékiség, nemi ösztön, nemiség
  • hajlam, tehetség, fogékonyság, talentum (régies), rátermettség, képesség, készség, adottság, szimat (bizalmas), szem (valamihez)

heraldika

főnév
  • címertan

kötnivaló

főnév
  • akasztófáravaló, akasztófavirág, gazember
  • gézengúz, gazfickó

lankadt

melléknév
  • fáradt, ernyedt, kimerült, pilledt
  • lekonyult, lekókadt, hervadt

akkordmunka

főnév
  • szakmánymunka, szakmány (tájnyelvi)

mentesít

ige
  • felment, felold, megszabadít, megvált (választékos), felszabadít, kiment, tisztáz, elenged
  • megvéd, megóv, megment, immunizál (szaknyelvi)(durva)
  • tehermentesít, könnyít, megkímél

mázli

főnév
  • (bizalmas): szerencse, disznó (szleng), malac (bizalmas), mák (szleng), lutri (szleng)

kitűnik

ige
  • kiemelkedik, kimagasodik, kimagaslik, ellátszik, dominál (régies)
  • feltűnik, jeleskedik, túlszárnyal, kitesz magáért, felülmúl, tündököl, remekel, ékeskedik (régies), excellál (régies) Sz: ő a ludak között a hattyú
  • kiderül, megmutatkozik, megnyilvánul, kiugrik, kirajzolódik, kitetszik (régies), kiviláglik, szembeszökik, kiüt, manifesztálódik (választékos)

kilő

ige
  • kiröpít, elsüt, ellő, tüzel, robbant, eldurrant
  • indít, felbocsát, felenged, fellő, katapultál (szaknyelvi)
  • lelő, megöl, megsemmisít, elpusztít
  • (szleng): nekiiramodik, tép (szleng), száguld, repeszt (szleng)

koptat

ige
  • hord, visel, nyű, vásít, avít (régies), nyüstöl (bizalmas), strapál (bizalmas), nyúz, ványol, koszol, szaggat
  • mállaszt, porlaszt, morzsol, pusztít, rongál, erodál (idegen)

maródi

melléknév
  • (tájnyelvi): gyengélkedő, beteg, beteges

klán

főnév
  • nemzetség, nagycsalád
  • törzs, törzsszövetség

kártol

ige
  • fellazít, bont
  • fésül, tisztogat, gerebenez, héhel (tájnyelvi, régies)
  • gyarat (tájnyelvi)

kosztüm

főnév
  • jelmez, mez
  • komplé, együttes
  • ruházat, viselet, öltözék, ruha

matéria

főnév
  • (régies): anyag, szubsztancia (régies)
  • ruhaanyag, textil, textília, szövet, holmi
  • nyersanyag
  • (szleng): kábítószer, drog, anyag (szleng)