hangzás szinonimái

főnév
  • csengés, zengzet (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kapirgál

ige
  • kapar, kotor, turkál

kémikus

főnév
  • vegyész
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangzás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadkötelezettség

főnév
  • katonakötelezettség, sorkötelezettség, védkötelezettség (régies)

földöntúli

melléknév
  • földön kívüli, túlvilági, égi, mennyei, természetfölötti
  • transzcendens, metafizikus, megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, kísérteties, titokzatos, rejtélyes, valószínűtlen, csodás, mesés, kideríthetetlen, érthetetlen
  • átszellemült, könnyed, éteri, bájos, angyali, csodálatos, rendkívüli

fogoly2

főnév
  • fogolymadár

felébred, fölébred

ige
  • feleszmél, felocsúdik, felserken (régies), észre tér, magához tér, felriad, felijed, felretten, felrezzen, felérez (tájnyelvi), felneszel, felrázódik, életre kel
  • feléled
  • felkel, kinyitja a szemét, kinyitja a csipáját
  • észbe kap, kapcsol, rájön (valamire)
  • feltámad, fellobban, fellángol, felizzik, felgerjed

hallatára

határozószó
  • jelenlétében, előtt, hatására
  • meghallván, értesülvén

hídfő

főnév
  • támpillér, hídpillér, hídláb, ellenfal, támfal, támoszlop
  • (szaknyelvi): hídfőállás, támaszpont, állás

pletykás

melléknév, főnév
  • hírhordó, fecsegő, pletykafészek, hírharang, falunyelve Sz: a szeméttel mindent kihord a házból; azt is tudja, melyik oldalán fekszik a király; minden csekélységet más orrára köt; posta a szája; rosszabb a bábánál

emlékezőtehetség

főnév
  • memória (idegen), emlékezet, emlékerő (régies)

eltúloz

ige
  • felnagyít, kihegyez, kiélez, dramatizál, felfúj (bizalmas), kiszínez, feltupíroz (bizalmas) Sz: a bolhából elefántot csinál; a szúnyogból elefántot csinál
  • túlzásba visz, túlhangsúlyoz, túljátszik

borzalom

főnév
  • borzadás, borzadály, borzadalom (régies), iszony, iszonyat, irtózat, undor, rettenet
  • szörnyűség, rémség, gazság, rémtett

érte

határozószó
  • érette (választékos), cserébe, fejében
  • érdekében, kedvéért
  • miatta, őmiatta
  • végette

hivatalos

melléknév
  • hivatali, szolgálati, hatósági, irodai, szervezeti, adminisztrációs, apparátusi (idegen)
  • formális, bürokratikus(bizalmas)
  • hiteles, szabályos, törvényes, illetékes, legális, engedélyezett, mértékadó, irányadó, szabványos, kötelező, előírásos, megszabott
  • kimért, szertartásos, merev, hűvös, pedáns, korrekt, pontos, precíz, akkurátus, alapos
  • (valahová): meghívott, idézett, citált (idegen), invitált (idegen), elvárt

ihlet1

főnév
  • sugallat, inspiráció, lendület, tűz, alkotóerő

kitessékel

ige
  • kiutasít, kiadja az útját, kidob, kirak, kiűz, kiebrudal, kituszkol, kiteszi a szűrét, liakolbólít

kegyelem

főnév
  • engedelem (régies), irgalom, grácia (régies), bocsánat, megbocsátás, megkegyelmezés, kegy, pardon (régies), elnézés
  • amnesztia, közkegyelem, közbocsánat (régies)
  • bűnbocsánat, áldás, malaszt
  • (régies): jóindulat

hantáz

ige
  • összevissza beszél, fecseg, süketel, karattyol, hadovál, locsog, hetet-havat összehord, halandzsázik (bizalmas)
  • mellébeszél, hazudik, füllent, lódít, hasal

háborús

melléknév
  • hadviselő, harci, hadi, katonai
  • zavaros, nyugtalan, feszült

heccelődik

ige
  • tréfálkozik, ingerkedik, gúnyolódik, csúfolódik, ugrat

kártalanít

ige
  • kárpótol, kármentesít (választékos), jóvátesz, megtérít, visszatérít, regresszíroz (idegen, régies), rekompenzál (idegen), bonifikál (idegen), gratifikál (régies)

has

főnév
  • altest, gyomor, belek, abdomen (szaknyelvi), venter (szaknyelvi), gaster (szaknyelvi), hara (szaknyelvi), pocak, poci (bizalmas), pucor (tájnyelvi), bendő (bizalmas), potroh (bizalmas), horpasz (bizalmas), hasi (bizalmas), dobasz (tájnyelvi), gömböc (tájnyelvi), degesz (tájnyelvi), brügő (tájnyelvi), gyakhesz (tájnyelvi)
  • (birtokszóként): belseje, belső része
  • ürege

fuxia

ige
  • csüngőke

heraldika

főnév
  • címertan

kedélytelen

melléknév
  • barátságtalan, fanyar, kedvetlen, letört, morózus, gyomorbajos (bizalmas), fatökű (durva)
  • savanyú, száraz, sótlan, szikkadt, unalmas
  • rideg, érzéketlen, sivár, fád